Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei

Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.

Az indukált pluripotens őssejtek

A Nobel-díjakat minden évben megtippelő Thomson Reuters 2010-ben őssejtkutatókat is esélyesnek tartott az orvosi-élettani kategóriában. Köztük volt Shinya Yamanaka (Kyoto University, Japán), pedig az ő tevékenysége egészen friss. Yamanaka 2006-ban közölte az úgynevezett indukált pluripotens őssejtekkel kapcsolatos eredményeit. Az indukált pluripotens őssejtek (iPS-sejtek) olyan embrionális őssejtek, amelyeket nem embriókból hoztak létre. Az eljárást a brit Nature szakmódszertani lapja (Nature Methods) a 2009-es év legfontosabb fejlesztésének választotta.

A módszer lényege az, hogy kifejlett, érett, egy-egy feladat végzésére már elköteleződött sejteket embrionális őssejt-állapotba "programoznak vissza", azaz mesterségesen teszik őket olyanná, hogy bármilyen sejttípus kialakulhasson belőlük. Ebből a köztes állapotból aztán új típusú sejteket lehet kialakítani. Sarkadi Balázs őssejtbiológus az [origo]-nak korábban elmondta: napjainkban már nem is válnak el annyira élesen az embrionális és a felnőtt (szöveti) őssejtek kategóriái, mint korábban. A korai típusú őssejteket már sokféle módszerrel létre lehet hozni.

Az iPS-sejtek kifejlesztése kényszerű válasz volt Bush őssejtkutatásokkal kapcsolatos tiltó rendeletére, de mára izgalmas, önálló kutatási terület nőtt ki belőle.

Számos olyan betegség létezik, amelyben egy adott sejttípus hiánya vagy nem megfelelő működése okozza a problémát. Ilyen például a cukorbetegség bizonyos formája, ahol az inzulintermelő sejtekkel van probléma, ilyen a Parkinson-kór, ahol egy idegi ingerületátvivő anyag (dopamin) nem termelődik megfelelő mennyiségben. Sokszor kellene sejteket pótolni sérüléseknél, baleseteknél is, például a bőrben vagy a gerincvelőben. Éppen ezért a jövő orvostudományának egyik legnagyobb ígérete a sejtterápia: sejtek beültetése gyógyító, terápiás céllal. Ennek egyik lehetséges módja az iPS-sejtek alkalmazása, ami egyelőre még kísérleti fázisban van.

Forrás: [origo]

iPS-sejtkolónia

Ajánlat:

• Először alakítottak közvetlenül emberi bőrt vérré
• Két apától származó egerek születtek
• Már őssejtek sem kellettek