Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei

Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.

Nem lehet különválasztani minket a mikrobáinktól

"Az élősködőkre és gazdáikra nem különálló lényekként, hanem egyfajta szuperorganizmusként kellene tekintenünk" - írta a Nobel-díjas Joshua Lederberg még 2000-ben a Science-ben. Előrelátó megfogalmazás volt, hiszen ezt a gondolatot azóta az emberekre és a szervezetünkben élő mikrobákra is kiterjesztették. Az utóbbi évtized kutatásai alapján komoly szemléletváltás történt abban, ahogyan a bennünk és rajtunk élő mikrobiális sejtekre tekintenek a szakemberek.

Kiderült, hogy az emberi test nem különíthető el a mikrobiális szervezetektől. Ehelyett inkább az a helytálló, ha saját magunkkal azonos élőlényekként gondolunk rájuk. Génjeink és a mikrobák génjei egy "metagenomot" alkotnak: a kifejezés arra utal, hogy genetikai állományaink sem válnak szét egymástól élesen. A mikrobák génjei például jelentős módon befolyásolják, hogy mennyi energiát tudunk felvenni az élelmiszerekből, emellett az immunrendszer működésére is kimutatható hatást gyakorolnak.

A New York-i Buffalo Egyetem munkatársai 2006-ban vizsgálták át a bélcsatorna összes emberi és mikrobiális génjét. Az eredmények azt mutatták, hogy számos mikrobiális gén az emberi genetikai állomány egyfajta kiegészítőjeként funkcionál, és ezek is aktív szerepet játszanak a rostok, aminosavak, illetve egyes gyógyszerhatóanyagok lebontásában. Más mikrobiális géneknek a vitaminokat előállításában van szerepük. 2010-re már nemcsak a bél, hanem a bőr, a szájüreg, az orr és a vagina mikrobaközösségeinek genetikai vizsgálatai is elkészültek. Ezeket a kutatásokat a Humán Mikrobiom Projekt fogja össze, amelyben összesen 3000 mikroba genetikai állományát vizsgálják. A 3000-ből eddig 500 fajnál sikerült azonosítani a mikrobiális DNS teljes bázissorrendjét.

Több más kutatási eredmény is alátámasztja, hogy szervezetünk egyáltalán nem működhetne a megszokott módon, ha nem élnének velünk a mikrobiális szervezetek. Több baktériumfajról is kiderült, hogy vélhetően igen fontos szerepet játszanak a szervezet egészséges működésének fenntartásában. Ezek főként egérkísérletek voltak, a következő évtizedekben azonban már elérhetővé válhat, hogy a mikrobákat is érintő kezelésekkel védekezzünk majd a különféle betegségek ellen.

Forrás: [origo]

Az Escherichia coli baktérium legtöbb törzse ártalmatlan, és az emberi emésztőrendszer flórájához tartozik

Ajánlat:

• Egy önálló világ a beleinkben: elkészült az eddigi legnagyobb székletvizsgálat
• Személyre szabott kezelések a vagina vizsgálata alapján