Műholdas nyomkövető rendszer segítségével kutatók egy csoportja kiderítette, hogy a tigriscápák (Galeocerdo cuvier) több mint 7500 kilométeres körutazást tesznek meg két különböző ökoszisztéma – a Karib-tenger korallzátonyai és az Atlanti-óceán északi részének nyílt vizei - között. Az eredményeket a Scientific Reports című lapban publikálták a szakemberek.
Ezek az ismétlődő utazások szokatlannak bizonyultak
– mondta James Lea (Nova Southeastern University’s Guy Harvey Research Institute) a kutatás egyik szerzője a CBS híroldalnak. „A tigriscápákat tradicionálisan eddig part mentén élő fajokként tartották számon, és a cápák között egyébként is ritka, hogy könnyen és szokásszerűen váltogassák élőhelyüket két alapvetően különböző ökoszisztéma között – tette hozzá a szakértő.
A feljegyzések szerint
egy Harry Lindo névre keresztelt tigriscápa több mint 43 ezer kilométeres utat tett meg
, ezzel pedig jelen pillanatban rekordtartónak számít nemcsak a tigriscápák, hanem az összes cápafaj között.
A műholdas nyomkövetés előtt a tigriscápák mozgásának és migrációjának részletei homályba vesztek, mivel rendkívül nehéz volt az állatokat néhány hónapnál tovább szem előtt tartani. Ez fontos lenne, hiszen elsősorban a cápauszony-kereskedelem fellendülése miatt mérsékelten fenyegetett fajjá vált. „A faj megmentésének első fontos lépcsőfoka, ha megértjük, hogyan használják ezek az állatok az óceánokat” – mondta Guy Harvey természetvédelmi szakember, aki a tanulmány társszerzője.
A vándorló fajok megmentése hatalmas kihívás, hiszen rendkívül nagy területen vannak jelen. Az állatok által preferált térségeknek a beazonosítása, majd kiemelt védelme az elsődleges cél"
– fejtette ki Harvey.
A megfigyelt cápákat a Bermuda szigetcsoportnál látták el nyomkövetőkkel a kutatók. A technológiával több esetben is sikerült két-három évnél tovább követni az állatok vándorlását.
Az adatok alapján a felnőtt hím tigriscápák a telet újra meg újra a Karib-szigetek térségében töltik, majd a nyári hónapokban az Atlanti-óceán északi része felé úsznak, egészen Connecticut államig, távol a part menti régióktól.
Egyelőre nyitott kérdés, miért térnek vissza a cápák állandóan a Karib-tengerbe. „Mivel télen az említett térségben nagy számban vannak jelen nőstény tigriscápák, így a hímek nagyobb eséllyel jutnak párosodási lehetőséghez. Ezt követően ismét észak felé vonulnak, ugyanis a kedvelt zsákmánynak számító fiatal álcserepesteknősök (Caretta caretta) ugyancsak ebbe az irányba tartanak” – magyarázták elméletüket a kutatók.