VII. Kleopátra a Ptolemaiosz-család sarjaként tulajdonképpen nem is egyiptomi, hanem görög származású volt.
Apja halála után Egyiptomban hosszú polgárháborús időszak következett, amelynek lezárásaképpen Kleopátra rövid ideig 12 éves testvérével uralkodott együtt.
A gyermek uralkodó viszont néhány év után következetesen eltűnt a hivatalos feliratokról és érmekről, mígnem „rejtélyes” körülmények között elhunyt.
Kr. e. 44-ben Kleopátra végre egy személyben irányíthatta birodalmát.
Bár sokan úgy képzelik el Kleopátrát, hogy ő egy tejben-vajban fürdő, tökéletesen sminkelt, piperkőc királynő,
valójában nagyon okos politikai játszmával szerezte meg és tartotta kezében a hatalmat.
A történelem eme viharos éveiben a Római Birodalom fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert és az egyiptomi gabona egyre fontosabb szerepet játszott a római belpolitika szempontjából.
Alapvető fontosságú volt a befolyásos római politikusok számára, hogy ezt az élelmiszer-utánpótlást biztosítsák. Így nőtt Egyiptom és királynőjének hatalma és fenyegetettsége is. A testvérével folytatott harcokhoz és
trónjának megszilárdításához ügyesen felhasználta a befolyásos politikus, Julius Caesar támogatását.
Szerelem? Vagy politikai játszma? Sajnos nem ismerjük Kleopátra álláspontját a kérdésről, így erre talán sosem kapunk választ. Mindenesetre a hatásos belépő után – amikor is a legenda szerint egy felcsavart szőnyegből pattant elő – Kleopátra megállíthatatlan volt.
Gyermeket szült Caesarnak,
Rómába utazott, és hathatós politikával igyekezett biztosítani trónját a maga és gyermeke számára.
Bármi volt is a célja a római politikussal, számításait keresztülhúzták, ugyanis Kr. e. 44. március idusán Caesart megölték.
Kleopátra Egyiptomba hazatérve bizonyosan nem érezte magát igazán biztonságban. A politikai helyzet Rómában felbolydult; megkezdődött két erős államférfi,
Octavianus és Antonius csendes majd véres küzdelme a késői köztársaság zűrzavaros viszonyai között,
az egyeduralom megszerzése céljából.
A római hatalmasok felosztották maguk között a birodalmat, ennek következtében Egyiptom Marcus Antonius fennhatósága alá került. Ebből pedig a világtörténelem talán leghíresebb románca nőtte ki magát. Legendás lakomák, vadászatok és hajóutak, pazarlás és csillogás.
Hogy ez a kép mennyire igaz, azt nehéz megítélnünk, de szenvedélyük tagadhatatlan. A történelmi források tükrében is azt mondhatjuk, hogy ez a kapcsolat valóban többet adhatott mindkét félnek, mint egy ügyes politikai húzás.
Kevesen tudják, hogy három gyermekük született, egy ikerpár, akik az Antonius és a Szeléna nevet viselték, és még egy kisfiú. Kislányuk később a mauritániai király felesége lett.
Miben rejlett Kleopátra csábereje? Mit láthattak benne ezek a befolyásos államférfiak?
Érdekes módon ábrázolásai közül az éremképei tekinthetők a leghitelesebbeknek, az érméken viszont nem éppen az Elizabeth Taylor-féle kép köszön vissza, hanem a híresen horgas orr. Miben rejlik a szépség?
Hallgassuk meg a híres görög történetíró, Plutarkhosz leírását Kleopátráról: „Mondják, hogy Kleopátra szépsége önmagában nem volt olyan, amelynek párját nem lehetne találni, s nem is ezzel ejtette bámulatba azokat, akik látták, hanem a vele való együttlét közben egész lényéből ellenállhatatlan varázslat sugárzott, és szépségével párosult beszédmodorában, a vele való együttlétet belengő légkörben volt valami ingerlő erő. Merő gyönyörűség volt hangját már csak hallani is, nyelvét olyan könnyedén használta, mint valami zeneszerszámot, és olyan nyelven beszélt, amelyen éppen akart, elannyira, hogy csak néhány barbár nép esetében volt szüksége tolmácsra; a hozzá intézett kérdésekre legtöbbször maga adta meg a feleletet, mindegy volt neki, kik a látogatói, etiópok, troglodüták, héberek, arabok, szírek, médek vagy parthusok. Mondják, hogy még a felsoroltaknál is több nyelven beszélt, pedig királyi elődei még azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy megtanulják Egyiptom bennszülött lakosságának a nyelvét…”
Plutarkhosz, az antik világ krónikása
Khairóneai Plutarkhosz (Kr.u. 46 körül – Kr.u. 127) görög történetíró Athénben tanult retorikát és filozófiát. Alexandriai, római és néhány kisázsiai útját kivéve, élete nagy részét szülővárosában, a görögországi Khairóneiában élte le. Rómában már korán felfigyeltek írói és előadói tehetségére, munkásságát nagy becsben tartották. Ennek elismeréseként Traianus császár római polgárjogot és állami tisztséget adományozott a híressé lett görög történetírónak. Leghíresebb munkája, a Párhuzamos életrajzok a korai időktől saját koráig a legfontosabb görög-római államférfiak, közszereplők és hadvezérek történetét örökíti meg, olvasmányos formában, 22 könyvben.Kleopátra remek nevelésben részesült, valóban több nyelven beszélhetett, tájékozott volt a matematika, filozófia, irodalom kérdéseiben, több könyvet is írt.
Antonius egyik legkedvesebb meglepetése egy hatalmas szállítmány tekercs volt a pergamoni könyvtárból Kleopátra részére.
Vonzereje nem csupán a tetszetős sminkjének volt köszönhető, hanem műveltségének és magával ragadó személyiségének is.
Antonius és Kleopátra románca sajnos nem ért jó véget, Antonius ugyanis alul maradt az Octavianus elleni küzdelemben, amelyet a tragikus vereséggel végződő, Kr. e. 31-ben lezajlott actiumi ütközet pecsételt meg. Így nem maradt más hátra, mint a nemes halál.
Öngyilkosságot követtek el. A hagyomány szerint Kleopátra egy kígyó marásától halt meg, ám nehéz eldönteni, hogy ez csak a legenda része, vagy valóban igaz lenne.
Haláluk után Caesar fiát, Caesariont Octavianus kivégeztette, de Antonius gyermekei Antonius római feléségének házában nevelkedtek fel.
A híres szerelmes pár végső nyughelye a hagyomány szerint Alexandria lett volna, ám a régészek és történészek ezt sok ízben megkérdőjelezték, és a mai napig nem bukkantak a nyomukra.
Annyi bizonyos, hogy Octavianus teljesítette Kleopátra utolsó kérését, mely az volt, hogy együtt temessék el a szerelmével.
Egy ilyen sírhely megtalálása talán minden régész fantáziáját megmozgatja. Legutóbb dr. Kathleen Martinez dominikai kutatónő Záhi Havássz támogatásával Taposiris Magnában folytatott ásatásokat ennek kapcsán.
Később a kutatónő úgy interpretálta az eredményeket, hogy megtalálták a híres pár temetkezési helyét, ám ezt sokan nem fogadják el.
Az ásatások során rábukkantak egy föld alatti folyosórendszerre, egy templomon kívüli temetőre,
amely a kutatónő szerint azt bizonyítja, hogy egy királyi temetkezés lehetett a közelben, amely talán Kleopátráé volt. Úgy tűnik, a rejtély továbbgyűrűzik.
(Az összeállítást Pabeschitz Virág ókor-szakos régész, a Giza Plateau Mapping Project archeológusa készítette.)