A lámpáscápák kevéssé ismert, rendszerint nagy mélységekben élő, kistermetű halak. Hosszuk általában kisebb egy méternél, sőt közéjük tartozik a feltehetően
legkisebb cápa, az alig 22 centiméteres törpe lámpáscápa (Etmopterus perryi).
A kis cápák elsősorban
fénykibocsátó képességükről nevezetesek,
de ennek pontos szerepéről eddig csak találgatások láttak napvilágot. Nem igazán tűntek meggyőzőknek azok az elképzelések, hogy a zsákmány odacsalogatását vagy éppen a ragadozók elriasztását szolgálná a biolumineszcencia.
A belga, svéd és német kutatókból álló csoport természetes környezetükben és nagy akváriumokban is tanulmányozta a lámpáscápákat, hogy megállapítsa,
mi célt szolgálhat az állatoknál a biolumineszcencia.
Eredményeiket a Royal Society Open Science folyóiratban tették közzé.
Megfigyelték, hogy a cápák fénykibocsátó szervei,
az úgynevezett fotofórák,
másutt helyezkednek el a hímek és a nőstények testén, és mindkettőnél találhatók fotofórák a külső nemi szervek közvetlen szomszédságában.
A cápák alapos tanulmányozása után a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a biolumineszcencia segít a pártalálásban.
Amiatt, hogy a fény különböző helyekről jön a hímnél és a nősténynél, sokkal könnyebb a nemek megkülönböztetése a sötétben.
Azt is megfigyelték, hogy a cápák erősen „kilengenek” úszás közben, előre-hátra csavargatják testüket, emiatt az általuk kibocsátott fény látszólag felgyullad és elalszik. A csoport szerint ez megtévesztheti a ragadozókat, sőt egyes esetekben a halvány fény segíti a „láthatatlanná válást”, azaz
alulról nem látszanak az állatok a felszínről esetleg leszűrődő derengésben.
A cápák genetikai elemzése sokkal nagyobb fajgazdagságot tárt fel, mint amit korábban gondoltak. Összesen 36 fajt különítettek el, és azt gyanítják, hogy ezért a sokféleségért is részben a biolumineszcencia felelős, mert
segít fenntartani a reproduktív izolációt
(azaz megakadályozza a fajok közti keveredést).
Ez azonban hozzájárul az alacsony szaporodási rátához, ami miatt – a csoport szerint – az állatok lassan veszélyeztetett státuszba kerülnek az északi vizekben.