Tudja-e, miért hisszük, hogy agyunknak csak a tíz százalékát használjuk?

Albert Einstein, a világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus

Hallott már az agyműködés tízszázalékos mítoszáról? E mítosz szerint agyunknak csupán 10%-át használjuk ki, a többi pedig elképesztő dolgokra lehetne képes, ha valaki végre rájönne, hogyan aknázhatók ki a bennünk rejlő lehetőségek. Megdöbbentő, hogy ez a tévképzet mennyire népszerű, sok felmérés szerint a válaszadók többsége hisz benne, sőt, számos hollywoodi kasszasiker alapgondolataként is megjelent már. Vajon honnan eredhet ez a népszerű, ám téves elképzelés?

Az agy mítosza és Albert Einstein

Christian Jarrett az „Az agy nagy mítoszai” című könyvében megpróbálja a forrásáig visszavezetni ezt az elképzelést (több másik mellett). Az elmélet egyik potenciális terjesztője nem más, mint a világhírű elméleti fizikus, Albert Einstein volt. Az ő személyéhez kapcsolják azt a megállapítást – állítólag egyszer ezt mondta –, hogy az emberek többsége az agykapacitásának csak a 10 százalékát használja.

Csak legenda, hogy Albert Einsteintől a világhírű elméleti fizikustól származna az agy tízszázalékos kihasználtságára vonatkozó megjegyzés Forrás: Wikimedia Commons

A zseniális tudós valószínűleg még akkor sem értette volna ezt szó szerint, ha valóban tőle származna ez a megállapítás,

de úgy tűnik, hogy egyáltalán nem is tett ilyen kijelentést. A mítosz egy másik lehetséges forrása egy anatómiai tény. Az emberi agyszövet felét a gliasejtek teszik ki. A gliasejteknek nem tulajdonítottak az idegsejtek táplálásán és támasztásán kívül más komolyabb szerepet, tehát azt feltételezték, hogy az idegi tevékenységbe nincs beleszólásuk.

Az emberi agy Forrás: Wallpaperfolder.com

Noha a tápláló-támasztó funkció sem elhanyagolható, azóta kiderült, hogy a gilasejtek az idegsejtek kommunikációját is többféleképpen képesek befolyásolni.

Az epilepszia gyógyításától a lusta agy teóriájáig

A következő lehetséges ok a kanadai idegtudós, Wilder Penfield híres kutatásainak félreértelmezése.

Penfield az epilepszia kezelésére fejlesztett ki egy módszert,

melynek lényege a rohamokat kiváltó agyterület, az ún. epileptikus fókusz eltávolítása. Mivel az agyban magában nincsenek fájdalomérzékelő receptorok, elég helyi érzéstelenítéssel felnyitni a koponyát. Egy elektróda segítségével pontról pontra stimulálják az agyvelőt, amíg meg nem találják az epileptikus fókuszt. A beavatkozás közben a beteg éber, és így el tudja mondani az orvosnak, milyen érzést vált ki az ingerlés.

Wilder Penfield kanadai neurológus Forrás: Mo Costandi

Ezzel a módszerrel, amellett, hogy számos epilepsziás beteg tüneteit szüntette meg,

feltérképezte az érző és motoros agykérgi területeket.

Az érző kéreg egy ponton való stimulációja a tapintás, simítás érzését váltotta ki a test egy adott pontján, míg a motoros kéreg stimulációja izmok összehúzódását okozta. A pontról pontra történő alapos vizsgálódás révén kiderült, hogy az érző és motoros kéreg egy adott területe egy adott bőrfelülethez vagy izomhoz rendelt, vagyis stimulációja mindig ezen a bőrfelületen vált ki érzést, vagy mindig ezt az izmot húzza össze.

Mégsem inaktívak a „csendes” agyterületek

Ezek a kérgi területek azonban az egész agykéregnek csak egy kis részét foglalják el. Vannak még más olyan agyi területek is, amik stimulációja képi vagy hang alapú érzetet kelt, illetve ezeknél összetettebb szubjektív élmények is kiválthatók (akár emlékek felidézése), mégis az agykéreg nagy területeinek stimulációja összességében nem okoz ilyen élményeket.

Forrás: AFP

Ezekre „csendes” területekként utaltak a kutatók,

amiből egyesek talán azt a téves következtetést vonták le, hogy nem is használjuk őket.

Manapság az idegtudósok azt gondolják, hogy ezek a területek a legmagasabb rendű funkciókat látják el, mint például a tervezést, a döntéshozatalt vagy a térbeli orientációt.

A mítosz eredete bizonytalan, téves jellege azonban biztos

A mítosz eredete tehát ismeretlen, az azonban biztos, hogy téves. A legegyszerűbb elméleti ellenvetés a legmeggyőzőbb: a szervezet energiafelhasználásának ötödéért felelős az agy, márpedig hatalmas pazarlás lenne ezt egy olyan szervre fordítani, aminek nagy részét nem is használjuk. Számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat is a népszerű mítosz ellen szól.

Az élő organizmusok legmagasabb rendű szerve, az emberi agy még számos felfedeznivalót rejt Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A modern képalkotó eljárások kimutatták, hogy az agy egésze folyamatosan aktív,

még alvás közben sincs benne teljes „csend”. Másrészt az agyban a nagyon apró sérülések is súlyos funkcióvesztéshez vezethetnek. Szóval a telepatikus kommunikáció vagy a tárgyak gondolatokkal való mozgatása nem reális cél, viszont az agy bámulatos rugalmassága által biztosított tanulási képességünk akár ezeknél hasznosabb dolgokra is képessé tehet bármelyikünket.

(Reichardt Richárd összeállítása)