Az óriásokról szóló legendáknak és mítoszoknak se szeri, se száma a történelemben. A fantasztikus történeteknek azonban mindig van valóságalapjuk. Az óriásnövést vagy gigantizmust az embereknél és az állatoknál egyaránt az agyalapi mirigy elülső lebenyében képződő növekedési hormon fiatalkori túltermelődése okozza. A jelenség hátterében igen gyakran az agyalapi mirigy jóindulatú daganata áll. Az óriásnövés egyik legsúlyosabb következménye rendszerint a jelentősen lerövidült élettartam az átlaghoz viszonyítva.
A tudósok a legújabb kutatásban egy 1901-ben előkerült csontvázat vizsgáltak meg. A maradványokat egy Beit Khallaf környéki sír közelében találták meg. A kutatók becslése alapján a csontok életkora a III. dinasztia idejére, Kr. e. 2700-ra nyúlik vissza.
Korábbi kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy
a csontváz Szanahthoz, a III. dinasztia egyik fáraójához tartozott, aki 198,7 centiméteres magasságával valódi óriásnak számított kortársai között.
A múmiák vizsgálata alapján az ókorban élt egyiptomi férfiak átlag testmagassága 170 centiméter körül lehetett, nyilatkozta Michael Habicht egyiptológus a Live Science tudományos portálnak.
A fáraók általában magasabbak voltak az átlagembernél, köszönhetően annak, hogy táplálóbb ételeket kaptak, és így jobb egészségi állapotnak is örvendtek. Szanaht azonban még az uralkodó osztály tagjai közül is kiemelkedett: a feljegyzések által ismert fáraók közül a második legmagasabb II. Ramszesznek számít, ám 175 centijével ő is eltörpült Szanaht mellett.
Az új kutatás során Habicht és kollégái újra megvizsgálták Szanaht feltételezett koponyáját és csontjait. A túlságosan megnyúlt csontozat alapján a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy az egykor élt férfi óriásnövésben szenvedhetett. A tanulmány megállapítása alapján tehát az eddigi legrégebbi ilyen esetre sikerült rátalálni. Egyetlen másik ismert egyiptomi uralkodónak sem volt hasonló betegsége.
Az állapot evolúciós fejlődésének vizsgálata fontos eredményeket szolgáltathat a mai orvostudomány számára"
– emelte ki a felfedezés jelentőségét Habicht. „Az, hogy Szanahtot királyi pompával temették el, arra utal, hogy nem bélyegezték meg akkoriban az óriásnövéssel élő embereket" - tette hozzá az egyiptológus.
Az eredmények a The Lancet Diabetes & Endocrinology című szakfolyóirat augusztusi számában láttak napvilágot.