100 milliárdan vannak, mégis alig tudunk róluk valamit

Egy barna törpe illusztrációja

A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot német kutatók.

A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik. A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek.

A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre.

Felfedezték, hogy a Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki, ugyanúgy, ahogy általában a bolygók.

A tudósok eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című szaklapban számoltak be.

Egy barna törpe illusztrációja Forrás: John Pinfield

Se nem csillag, se nem bolygó

A barna törpék vagy egy csillag körül keringenek, vagy a Tejútrendszerben magányosan utaznak. Legalább 13-szor nagyobb tömegűek, mint a Jupiter, ez a tömeg elegendő ahhoz, hogy legalább ideiglenesen energiát generáljon a magban magfúzió révén.

Ugyanakkor ez nem elég nagy tömeg ahhoz, hogy lángra lobbantsa a magban lévő hidrogént, ebből kifolyólag nincs saját fénye.

A csillagászok helyüket hő alapján tudják meghatározni, melyet a kialakulásuk után továbbra is sugároznak magukból.

A becslések szerint mintegy 100 milliárd barna törpe „lakik” a Tejútrendszerben.

A Heidelbergi Egyetem Csillagászati Központjának munkatársai Andreas Quirrenbach vezetésével elemezték a Nu Ophiuchi radiális sebességének változásait. Amerikai és japán teleszkópok segítségével 11 éven át figyelték a csillag radiális sebességét. A csillag tömege 2,5-szer nagyobb, mint a Napé, és a Földtől mintegy 150 fényévnyi távolságra található a Kígyótartó csillagképben.

Forrás: NASA

A heidelbergi kutatócsoport az adatokban észrevett egy mintázatot, hasonlót ahhoz, amelyet keringő bolygók vagy kettős csillagok esetén lehet észlelni.

Az adatok alapján megállapították, hogy a Nu Ophiuchi körül két barna törpe kering, amelyek keringési periódusa 530, illetve 3185 nap.

A közelebbi barna törpe tehát hatszor megkerüli a csillagot, mialatt a távolabbi barna törpe csak egyszer.

A protoplanetáris lemezben születnek

A felfedezés teljesen új fényt vet a barna törpék fejlődésére.

A hat az egyhez együttható miatt jóval valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az anyacsillagot a fejlődése korai szakaszában körülvevő gáz- és porfelhőből álló úgynevezett protoplanetáris lemezben alakulhattak ki a barna törpék, mint az, hogy kizárólag úgy alakulhatnak ki, mint a csillagok a csillagközi felhőkben.

Csak az előbbi esetben tud az újonnan kialakult barna törpe keringése ráállni egy stabil pályára az évmilliók során – fejtette ki Quirrenbach.

Forrás: Joy Pollard/Gemini Observatory/AURA

Erre utal a Nu Ophiuchi rendszerének elemzése. Ez a szuperplanetáris rendszer az első olyan, amely határozottan azt az elképzelést erősíti, miszerint a barna törpék a protoplanetáris lemezben formálódnak – emelte ki Quirrenbach.

(Science Daily | MTI)