Megrázta az országot a rettenetes zuglói légi katasztrófa

A szerencsétlenül járt gép leszakadt farok része a Lumumba u. 224 alatti ház udvarán

1961. augusztus 6-án vasárnap délután nem sokkal háromnegyed négy után a zuglói Lumumba utca lakói erős repülőgépmotor-zúgásra lettek figyelmesek. Az utcán ácsorgók megdöbbenve szemlélték, amint a Malév egyik kétmotoros utasszállítója furcsa és hajmeresztő manőverekbe kezdett. A gép először úgy mozgott, mint a hullámvasút, majd megemelte orrát, a hátára fordult, és spirális zuhanórepülésben hatalmas csattanással a Lumumba utca 224. szám alatti kétemeletes házra zuhant. A sétarepülést végző HA-TSA lajstromjelű gép katasztrófáját kivizsgáló bizottság a személyzet döbbenetes, sorozatos szabályszegését állapította meg az összesen harminc halálos áldozatot követelő baleset okaként.

Rákosiék elkobozzák az "amerikai imperialisták kémgépét"

A Malév állományába tartozó HA-TSA lajstromjelű amerikai gyártmányú kétmotoros Douglas C-47A típusú utasszállítónak már az előélete is több mint érdekes.

Jogos kérdés, hogy a Rákosi, majd az azt Követő Kádár-korszakban kizárólag szovjet típusokat reptető MASZOVLET, illetve jogutódja, a Malév, hogyan rendelkezhetett egy amerikai utasszállító repülőgéppel?

A Rákosi-korszakban több mint furcsa volt egy amerikai gyártmányú de magyar felségjelű amerikai katonai gép Forrás: Fortepan

A kérdés megválaszolásához egészen 1951-ig kell visszanyúlnunk.

A Malév színeit viselő C-47-est a második világháború éveiben, 1943-ban a Douglas repülőgépgyártó vállalat kaliforniai üzemében, Long Beach-ben gyártották, ahonnan mint katonai szállítógép, az Egyesült Államok légierejéhez került.

A 20942-es gyártási számú és a 6026 USAF amerikai lajstromjelzést viselő repülőgép egészen 1951 novemberéig szolgát az U.S. Air Force kötelékében.

A második világháború idején a Douglas Aircraft típusa, a C-47 volt az amerikai légierő legfontosabb szállítógépe Forrás: U.S. Air Force Photo

A gép az amerikai légierő színeiben 1951-ben a nyugat-németországi Erdingben állomásozott, a 85. Air Depot Wing (légi szállítási ezred) szállítógépeként.

A C-47-es utoljára 1951. november 19-én szállt fel a németországi bázis betonjáról,

úti célja a jugoszláv főváros, Belgrád lett volna.

Egy C-47-es amerikai katonai szállítógép leszállásra készül a hidegháború egyik legkiélezettebb konfliktusa, a berlini blokád idején Forrás: AFP/DPA

A gép az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségére szállított különböző berendezéseket, illetve felszerelési tárgyakat. A gépnek a jóváhagyott repülési terv szerint Olaszország és Ausztria érintésével kellett volna belépnie a jugoszláv légtérbe.

A Douglas C-47-es Forrás: Wikimedia Commons

A bonyolult meteorológiai viszonyok, és különösen az erős oldalszél miatt a gép azonban letért eredeti útvonaláról, és a Mecsek térségében besodródott a magyar légtérbe.

A navigációs hibát a személyzet megpróbálta korrigálni, ám eközben Románia légterébe tévedtek,

ahol a légvédelmi tüzérség rá is lőtt a határsértő „ellenséges" gépre,

ezért sietve visszafordultak, és ismét beléptek a magyar légtérbe. Időközben a szovjet légierő Magyarországon állomásozó parancsnoksága is értesült a légtérsértő amerikai gépről, amelynek elfogására két MiG-15-ös vadászgépet emeltek a magasba.

A Mikojan-Gurevics MiG-15-ös szovjet elfogóvadász kétüléses UTI típusverziója Forrás: Walter Civitico

A sugárhajtású szovjet vadászok gyorsan utolérték az amerikai C-47-est, amelyet leszállásra kényszerítettek a pápai katonai reptérre.

A Rákosi-diktatúra hatalmas "kémszenzációt" csinált a navigációs hiba miatt magyar légtérbe tévedt amerikai gép ügyéből Forrás: Fortepan

A Rákosi-korszak hisztérikus hidegháborús légkörében

a C-47-est természetesen azonnal amerikai kémrepülőgépnek minősítették, a személyzet tagjait pedig internálták,

majd az Egyesült Államok külügyminisztériumával folytatott diplomáciai huzavona után, kiutasították őket az országból, a gépet pedig elkobozták. A hányatott sorsú C-47-es először a magyar légierőhöz, onnan pedig 1956-ban a Malévhez került.

Soha nem repült Nyugatra az amerikai Malév-gép

A Malév flottájába átigazolt gépet átalakították utasszállítónak, és HA-TSA jelzéssel vették magyar polgári lajstromba.

A C-47-es kompatibilis volt a Malév akkori állományának zömét alkotó Liszunov Li-2 típussal,

nem véletlenül, hiszen a Li-2 a Douglas típusának szovjet licenc változata volt.

(A Szovjetunió még a második világháború kitörése előtt, 1936-ban megvette a gyártási jogot az amerikaiaktól. A Douglas Aircraft Co. kétféle változatban gyártotta a gépet, az utasszállító a DC-3, a katonai teherszállító változat pedig a C-47 jelzést kapta.)

Az elkobzott amerikai gép, itt már a Malév színeiben Forrás: AeroNews archív

A gépet elsősorban a belföldi menetrendszerinti forgalomban használták, illetve néhány járatot teljesített a szomszédos szocialista országokba is. Az amerikaiaktól elkobzott gép –érthető okokból – soha nem repült Nyugatra.

A Douglas polgári utasszállító változata a DC-3 típusjelzést kapta Forrás: Wikimedia Commons

A Malév szolgáltatásai közül akkoriban igen népszerűnek számított a főváros feletti sétarepülés,

amelyet a légiközlekedési vállalat a flotta LI-2-seivel bonyolított le, de a HA-TSA lajstromjelű amerikai gép is gyakran szállt fel városnéző repülésre a ferihegyi betonról. 1961. augusztus 6-án vasárnap a gép már túl volt négy sétarepülésen, amikor délután fél négy körül az ötödik városnéző felszállásra készülődött.

A Goldtimer Alapítvány tulajdonában álló, és a világ egyetlen még repülőképes Liszunov Li-2-es utasszállító gépe, a Malév egykorú festésével Fotó: Polyák Attila - Origo

Aznap a gépparancsnok Hoffman Róbert kapitány, az első tiszt (másodpilóta) pedig Hegyi József volt, a hajózótávírászi szolgálatot Verebély Gyula látta el, és Povázsai László hajózószerelő is a fedélzeten tartózkodott.

Az első szabályszegés már a felszállás előtt megtörtént,

mert az utasok száma meghaladta a rendelkezésre álló ülőhelyekét.

A HA-LTS lajstromjelű Malév gép hajózószemélyzete Forrás: AeroNews archív

A kapitány megengedte ugyanis a sétarepülésre befizetett utasokon kívül három további, létszámfeletti személy beszállását, akik közül az egyik a hajózótávírász nőismerőse, a másik a hajózószerelő szomszédjának fia, végül a harmadik, - szintén egy hölgy – a Malév forgalmi tisztviselője volt.

Hoffman kapitány 15 óra 44 perckor kapta meg az irányítástól a startengedélyt. A gép végiggurult a betonon, majd Vecsés irányában felszállva hagyta el a futópályát.

A HA-LTS lajstromjelű gép 1961. augusztus 6-án szállt fel utoljára a ferihegyi betonról Forrás: AeroNews archív

A 12 perces Városligetig tartó sétarepüléseket szigorúan meghatározott útvonalon kellett végrehajtani,

ahonnan a Kálvin-tér érintésével és az Üllői út vonalát követve tértek vissza a gépek Ferihegyre. Miután a HA-TSA jelű gép Vecsés felett megfordult, majd fokozatosan 500 méter magasra emelkedve a Városligetnek vette az irányt.

Repüléstől eltanácsolt személy volt a másodpilóta

A túlzsúfolt gép fedélzetén zajló szabálytalanságok a felszállás után is folytatódtak. Két fő – köztük a hajózótávírász nőismerőse – szabályellenesen a pilótafülkében tartózkodott, a hölgy a kapitány ülése mögött állt, a hajózószerelő szomszédjának fiatal fia pedig a távírász székében ült.

De repülés közben bekukkantott a pilótafülkébe a harmadik potyautas, a Malév női tisztségviselője is, aki – ugyancsak szabálytalanul - a fedélzeti rádión át üdvözölte a légitársaság Ferihegy felé süllyedő, mellettük elhaladó Il-18-asát.

A C-47 pilótafülkéje. A gépet négyfős személyzet repülte Forrás: Commemorative Air_Force_Museum

A verőfényes nyári délutánon sokan sétálgattak a zuglói Lumumba utcában (ma Róna utca),

és a járókelőknek is azonnal feltűnt a kerület fölé berepülő gép furcsa viselkedése,

a pilóták bravúroskodása. A szemtanúk szerint a gép erősen hullámzó vonalban repült; a kapitány többször meredek zuhanórepülésbe vitte, majd felrántotta a kétmotoros utasszállítót.

A ferihegyi repülőtér betonja, két Li-2-es géppel Forrás: Fortepan

Valószínű, hogy Hoffman Róbert gépparancsnok és az első tiszt, Hegyi József így akarták elkápráztatni a pilótafülkében tartózkodó nőismerőseiket. Mint a későbbiekben kiderült,

az éles manőverek ellenére az utastérben senkinek sem volt bekapcsolva a biztonsági öve.

Az egykori katonai pilótából lett kapitányt a kollégái higgadt embernek tartották, Hegyi József első tiszt azonban már korántsem volt problémáktól mentes hajózó.

A Malév egyetlen amerikai gyártmányú HA-TSA lajstromú gépét és légi társaság egy Li-2-esét ábrázoló grafika Forrás: www.hadmodels.com

Hegyi József ugyancsak a légierőtől került át a polgári repüléshez, méghozzá, nem is akárhogyan. Dr. Fülöp András, a Malév egykori főpilótája, és pilótagenerációk oktatója a „Szarvasbikák, gépmadarak" című 2007-ben publikált művében

így emlékszik vissza a tragikus véget ért HA-TSA jelű gép első tisztjére:

Dr. Fülöp András, a Malév volt főpilótája, és pilótagenerációk nagy tudású megbecsült oktatója Forrás: Iszolnok

„Körülbelül száz felszállással sem tudtam elérni, hogy ne lógjon a repülőtér felé az iskolakörön. Ez azt jelenti, hogy a vízszintes szárnyhelyzetet igénylő repülési helyzetekben is állandóan bedöntötte a repülőtér felé a gépet... Kiemelt hangsúllyal tárgyaltuk meg a gép farkának felemelési módját a nekifutás fázisában. Elindultunk, irány Tác... Szépen gyorsultunk, hősünk előrenyomta a botkormányt, a gép, mint egy makrancos paripa, jobbra kitört, száguldottunk a TS-62-es felé. A pillanat töredéke alatt átmásztam az ablakon úgy, hogy H. J. feje a hasam alá került, kikapcsoltam a gyújtást, és nyomtam a fék billentyűjét; körülbelül 3-5 méterrel meg is álltunk a szépen csillogó, ezüstre festett idegen előtt. Túl sok beszélnivaló nem volt az eset után. Elkértem a startkönyvét, beírtam, hogy mindenféle repülésről véglegesen letiltva."
Talán a korszak furcsa sajátossága, hogy egy, a légierőtől eltanácsolt és repülésre alkalmatlannak minősített személy ezután még elhelyezkedhetett a polgári repülésben.

Azután a gép a hátára fordult

A gép a Lumumba utca vonalába érve, még vadabb mutatványokba kezdett. Az egyik szemtanú a következőket nyilatkozta a katasztrófa után a baleset körülményeit kivizsgáló szakembereknek: „Én éppen a BVSC Szőnyi úti uszodájában strandoltam, és fényképeztem a családot, amikor láttam a repülőgépet, amely élesen balra dőlt, a motorhangja is furcsán megváltozott, azután a gép a hátára fordult, szűk körön pörögni kezdett, majd egy nagy puffanást hallottam, és sűrű füstgomolyagot láttam felszállni." A Malév színeit viselő C-47-es a meredek, hullámvonalú repülés közben a szárnyaival jobbra-balra billegtetett, majd egy erősen beszűkített balfordulóba kezdett.

Rekonstrukció a HA-LTS jelű gép által Zugló felett végrehajtott szabálytalan manőverekről Forrás: Zsaludek Endre

A gép a manőver közben felemelte az orrát, majd az egy irányba pörgő légcsavarok forgónyomatékának hatására a hátára fordult, és spirálozva zuhanni kezdett. A szemmel láthatóan irányíthatatlanná vált C-47-es 16 óra 58 perckor a Lumumba utca 224. szám alatti kétemeletes házra zuhant.

A Lumumba ( ma Róna) utca 224. szám alatti ház fotója a katasztrófa után Forrás: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma

A fedélzeten tartózkodók közül mindenki, köztük a gép négyfőnyi személyzete valamint az utasok, 17 felnőtt és hat gyermek az életét vesztette.

A katasztrófában meghalt legfiatalabb utas egy alig ötéves gyerek volt.

Amikor a gép becsapódott, a letört farokrész az udvarra zuhant, halálra zúzva három ott tartózkodó és éppen a kerékpárjaikat javító kamaszt.

A szerencsétlenül járt gép leszakadt farok része a Lumumba u. 224 alatti ház udvarán Forrás: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma

Szerencse a rettenetes szerencsétlenségben, hogy a becsapódó gép nem robbant fel illetve nem gyulladt ki, mert akkor még több lett volna a halálos áldozatok száma.

Tragikus felelőtlenség okozta a szörnyű balesetet

A baleset helyszínét a rendőrség és a tűzoltóság kiszállt egységei hermetikusan lezárták. A tragédia körülményeinek kivizsgálására felállított bizottság másnap kora reggel szállt ki a helyszínre, a roncsok szemrevételezésére.

A szakértők megállapították, hogy a gép a baleset időpontjában kiváló műszaki állapotban volt,

és valamennyi rendszere kifogástalanul működött.

A megsemmisült gép eredeti amerikai azonosító táblája Forrás: AeroNews archív

A helyszíni szemle illetve a gép roncsainak átvizsgálása, a karbantartási és egyéb dokumentumok alapos áttekintése, az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat valamint a szemtanúk vallomása alapján egyértelművé vált, hogy a HA-LTS jelű Malév-gép katasztrófája a személyzet sorozatos szabályszegésére, és bűnös felelőtlenségére vezethető vissza.

A Lumumba u. 224. száma alatti lakóház udvara a lezuhant gép szárnyának roncsával Forrás: katasztrófavédelem Központi Múzeuma

A vizsgálat megállapítása szerint a gép személyzete feltehetően utasai rosszul értelmezett szórakoztatására megengedhetetlen manővereket végzett az utasszállítóval. Amikor az utolsó és végzetes manőver után a gép leadta az orrát, a személyzet kiesett az üléseiből csakúgy mint az utasok, akik ide-oda hányódtak az utastérben.

A pozdorjává tört gép roncsait alaposan megvizsgálták a szakértők Forrás: AeroNews archív

Emiatt az alacsony magasságon dugóhúzóba esett gép kormányozhatatlanná vált, és ilyen helyzetben objektíve már nem lehetett megakadályozni a katasztrófát.

Dr. Fülöp András a már előzőekben hivatkozott munkájában rámutat,

hogy azt viszont soha nem vizsgálták,

hogy egy súlyos szakmai hiányosságok miatt a repüléstől eltiltott ember hogyan kerülhetett a polgári utasszállításhoz. A nagy port felvert zuglói légi katasztrófa után hosszú időre megtiltották a város feletti sétarepüléseket.

Felhasznált szakirodalom és források:

Földesi László: Egy "elátkozott" repülőgép tragédiája (www.iho.hu 2011.8.6.)

Iho/repülés: A zuglói katasztrófa háttere (www.iho.hu 2011. 8.7.)

Dr. Fülöp András: Szarvasbikák, gépmadarak (Typotex Kiadó, 2007)