A NASA Landsat 8 műholdjának felvételei azt mutatják, hogy az ősi emlékmű ismételt megjelenése a Valdecañas-víztározó igen alacsony vízszintjének köszönhető, ami Európában (és a bolygó többi részén) a rekordhőség és az aszály miatt következett be.
A Guadalperal Dolment a helyiek és a kutatók gyakran a spanyol Stonehenge néven emlegetik, amely egy nagy, körülbelül 150 darab, körülbelül 1,8 méter magasságú kőoszlopokból álló kör, amely egy központi, nyitott ovális körül van elrendezve.
A régészek úgy gondolják, hogy a szerkezet a 4. vagy 5. évezredben épülhetett, tehát mintegy ezer évvel idősebb, mint az angliai rokona.
A titokzatos kőemléket egykor egy hatalmas, kőből készült tető fedhette, amely elzárta a rituálékat az illetéktelen szemek elől.
A bejáratot egy különösen nagy méretű kő, egy úgynevezett „menhir" jelzi; egyik oldalán egy vésett emberi alak, másik oldalán egy vonagló szimbólummal, amely egy kígyót vagy a közeli Tagus-folyót ábrázolhatja. A kutatók szerint ha valóban egy vízi utat jelöl, akkor ez a kő Európa egyik legrégebbi térképét jelenti.
Az Atlas Obscura szerint a dolmeneket először az 1920-as években ásták ki Spanyolország Extremadura régiójában, közvetlenül a spanyol-portugál határtól keletre, ám nem tették közzé az 1960-as évekig.
Akkor azonban lezárták a helyet és 1963-ban az egykori spanyol diktátor,
Francisco Franco átfogó mérnöki programjának végrehajtása miatt elárasztották vízzel a völgyet, ahol a dolmenek álltak.
A spanyol Stonehenge így a Valdecañas-víztározó, egy ember által készített tó aljára merült, ami mellé építettek egy hidroelektromos gátat is, ami a mai napig áramot termel.
A rezervoár létrehozása óta néhány megalitikus szikla csúcsa alkalmanként felszűnt a víz felszínén, ám az egész emlékmű azóta sem fedte fel magát teljes egészében.
A kutatók szerint azonban nemsokára, az őszi és a téli esők közeledtével a kövek valószínűleg ismét elmerülnek.
A helybéliek petíciót nyújtottak be és kérték, hogy helyezzék át az egész emlékművet egy magasabb területre, hogy a köveket szabadon tudják tanulmányozni és nem mellesleg látogathatóak is legyenek.
Néhány régész azonban attól tart, hogy a kövek mozgatása felgyorsíthatja az ősi megalitikus építmény pusztulását. Ezt pedig szeretnék elkerülni.