Ezek az élőlények szó szerint a halálból tértek vissza

Könnyűbúvár a korallzátonyoknál

Korábban teljesen halottnak vélt földközi-tengeri korallkolóniákban fedeztek fel élő virágállatokat a kutatók, akik a világon elsőként számoltak be a jelenségről a Science Advances című folyóiratban.

A Berlini Szabadegyetemen dolgozó Diego K. Kersting és a Barcelonai Egyetem munkatársa, Cristina Linares 2002 óta tanulmányozzák egy veszélyeztetett zátonyépítő korall, a Cladocora caespitosa 243 kolóniáját a Földközi-tenger spanyolországi partvidékén. Korábbi tanulmányaikban a kutatók arról számoltak be, hogy az időről időre jelentkező óceáni hőhullámok tömegesen pusztították el őket.

Egyszer csak azonban élő korallpolipokat vettünk észre a teljesen halottnak vélt kolóniákban"

- idézte fel Kersting, "hatalmas meglepetésnek" nevezve a felfedezésüket.

A korallokat több száz vagy ezer apró korallpolip alkotja, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat és kapaszkodnak a tengerfenékhez.

Az óceáni hőhullámok elpusztítják ezeket a teremtményeket azáltal, hogy gyakorlatilag élve megfőzik őket, vagy a túlságosan felmelegedett tengervíz miatt kilökődnek a korallokban élő, azok színét adó algák, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.

A spanyolországi Columbretes-szigetek korallkolóniáinak csaknem negyedével végzett egy szélsőséges óceáni hőhullám 2003-ban.

Színpompás korallzátony Forrás: © Juergen Freund - www.jurgenfreund.com/Juergen Freund

Újraéledő "halottak"

A szakemberek azonban észrevették, hogy a vizsgált kolóniák 38 százalékában a korallpolipok kifejlesztettek egy túlélési stratégiát:

összezsugorodtak, részben elhagyták az eredeti mészvázukat, majd több év leforgása alatt visszanőttek és új mészvázat kezdtek építeni, mígnem úgynevezett bimbózással fokozatosan visszahódították az elpusztult területeket.

A kutatók háromdimenziós számítógépes képalkotást használva bizonyították, hogy az új mészkőváz a régi, elhagyott vázhoz kapcsolódik, vagyis ugyanazok a korallpolipok "tértek vissza".

Az "újjáéledés" folyamatát már ismerték a szakemberek a kövületek dokumentációiból, ám most először sikerült megfigyelniük élő kolóniáknál.

Forrás: Handout

Remény a korallzátonyok megmentésére?

Kersting szerint az eredményeik reményt jelenthetnek és talán a világ többi korallja - például a haldokló ausztrál Nagy-korallzátony virágállatai - is képesek lehetnek hasonló túlélési stratégiát kifejleszteni, ennek kiderítéséhez azonban további tanulmányokra van szükség.

A kutató azt is megjegyezte, hogy a korallok nagyon lassan, évente nagyjából 3 millimétert nőnek, és ha minden második nyáron a kolóniáik 10-15 százalékát elpusztító óceáni hőhullámokkal kell szembenézniük, akkor nem jók az esélyeik.

Szükségük van a segítségünkre. Meg kell állítanunk a klímaváltozást"

- húzta alá a szakember.

(AFP)