Az elmúlt néhány évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt a várható élettartam. Míg az 1960-as években született ember átlagban 52 év körül élt, Finnországban például ma már 80 év feletti élettartamra számíthatnak. Eddig azonban kevésbé volt világos, hogy ezekből a „többletévekből" hányat tölthetnek egészségben, viszonylag jó szellemi és fizikai funkcióval.
A hosszabb élet ugyanis nem feltétlenül jelent több minőségi időt, és egyes tudósok attól tartanak, hogy „éveket adunk az életünkhöz, miközben az életet nem adjuk hozzá az évekhez".
Ennek az aggodalomnak a fényében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben bevezetett egy új mérőszámot, amelyet az élet várható élettartamának (HALE) neveznek. A szakemberek szerint azonban nehéz megtalálni az egészséges, funkcionális élet időskori életének mérését.
Ráadásul még az objektív méréseket alkalmazó kutatások is bizonytalan eredményeket szolgáltattak.
Finnországban a kutatók azonban azt mondják, hogy egyedülálló helyzetben vannak, hogy tovább ássanak a téma mélyére. Az országban ugyanis a tudósok hozzáférhettek egy népességalapú tanulmányhoz, amely az elmúlt generációk idős emberinek adatait tartalmazza, akik közül 500 résztvevő 75 és 80 év közötti.
A 28 évvel ezelőtti fizikai és mentális teszteket ismételve, a kutatók arra jutottak, hogy a mai 75 és 80 éves szépkorúak „markáns és értelmes javulást mutatnak", többek között a járási sebességben és a kilégzési teszteken.
A pontos okokra még derült fény, de a tanulmány szerzői a magyarázatok között említik többek között
a korábbi generáció korlátozott hozzáférését a jobb minőségű táplálékhoz, a két világháborút és más harcokat.
A szakemberek szerint a mai eredmények valószínűleg a jobb oktatásnak, a több gazdasági lehetőségnek, valamint a nagyobb fizikai aktivitás és táplálkozás kombinációjának köszönhetőek.
A később született, 75 és 80 éves kohorsz más világban nőtt fel és élt, mint a három évtizeddel ezelőtt született társaik
– mondta Matti Munukka, a finn Jyväskylä Egyetem gerontológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Azóta sok kedvező változás történt; ezek közé tartozik a jobb táplálkozás és higiénia, az egészségügyi ellátás és az iskolarendszer fejlesztése, az oktatáshoz való jobb hozzáférés és a jobb munkaidő.
De nem minden változás volt jó. Érdekes módon a tüdőfunkciós tesztek némileg vegyesnek bizonyultak. A szerzők szerint ennek köze lehet a dohányzás és a környezetszennyezés növekedéséhez.
Az eredmények végül arra utaltak, hogy a ma élő idős emberek várhatóan hosszabb ideig élnek, mint harminc évvel ezelőtt.
Ugyanakkor a várható élettartam Finnországban például a 75 évesek körében három, a 80 évesek körében két évvel nőtt. A szerzők szerint a jelenlegi eredmények mellett arra lehet következtetni, hogy a mai idősebb emberek funkcionálisan fiatalabbak, mint az egy generációval korábban azonos korúak. További jó hír, hogy ugyanez a tendencia jellemzi a kognitív egészség kérdéskörét is.