A San Diego Állami Egyetem kutatói huszonhét túlsúlyos és elhízott felnőtt önkéntest kértek meg egy teszthez. A résztvevőknek 12 héten keresztül 100 kalóriát tartalmazó, friss mangót vagy 100 kalóriát tartalmazó, alacsony zsírtartalmú süteményeket kellett fogyasztaniuk.
A teszt után jól kirajzolódott, hogy a mangót fogyasztó célcsoportnál javult az éhgyomorban mért glükózszint és a gyulladás mértéke, amelyek kulcsfontosságú kockázati tényezőt jelentenek bizonyos krónikus betegségekben.
A kutatás során a koleszterinszint és a testtömeg azonban nem változott.
Az egzotikus gyümölcs fontos C-vitamin, A-vitamin, folát, B6-vitamin, K-vitamin, kálium, réz, kalcium és vasforrás, valamint tele van antioxidánsokkal, zeaxanthinnal és a béta-karotinnal, idézi fel a ZMEScience online tudományos portál.
A méz táplálkozással kapcsolatos, jótékony tulajdonságait már az ókor óta elismerik, ám a tudósok még mindig tudnak új dolgokat tanulni az édes nektárból származó ételekkel kapcsolatban.
Egy új tanulmányban a Nebraska-Lincoln Egyetem kutatói például azt találták, hogy a méz nano-méretű, membránnal zárt szerkezetű részecskéket tartalmaz, amely hasonlít az exoszómákra (a proteaszómához hasonló felépítésű, némileg kisebb fehérjekomplex), amelyek sejtből származó vezikulák, és amelyek sok, talán minden biológiai folyadékban jelen vannak, beleértve a vért is.
Ezek a mézben lévő, exoszómaszerű nanorészecskék a kísérlet során csökkentették a májkárosodott egerek gyulladását.
A szakemberek szerint az eredmények arra engednek következtetni, hogy potenciálisan gátolhatják egy kulcsfontosságú gyulladásos enzim komplex aktiválódását. Emellett a „sima" folyadékban található magas antioxidáns-tartalom szintén hozzájárulhat a méz gyulladásgátló tulajdonságaihoz.
Ezek az eredmények növekvő bizonyítékokkal egészítik ki a méz táplálkozási és orvosi alkalmazásokban betöltött szerepét.
Például a méz alacsony nedvességtartalma és savtartalma miatt a baktériumok számára nem megfelelő, így antibakteriális tulajdonságokkal bír. Állat- és emberkutatásokból származó bizonyítékok arra is utalnak, hogy a méz hasznos lehet a köhögés és az emésztőrendszeri zavarok kezelésében.
Az étel ízének javítása mellett néhány gyógynövény és fűszer kívánatos kardiometabolikus hatást fejthet ki. Ez ugyanis a modern társadalom egyik legnagyobb egészségügyi problémájává nőtte ki magát: magasvérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés, elhízás.
Egy kutatás során a Penn State University és a Texas Tech University kutatói 71 résztvevőt toboroztak, akik napi 6,6, 3,3 és 0,5 gramm gyógynövényt vagy fűszert tartalmazó ételeket vettek fel az étrendjükbe, négy héten át.
Az egy hónapos tesztidőszak után a tudósok nem regisztrálták a koleszterin vagy a vércukorszint jelentős változását.
A témában publikált tanulmány azonban megállapította, hogy a legtöbb gyógynövényt és fűszert tartalmazó étrend (amely körülbelül másfél teáskanálnak felelt meg) a 24 órás vérnyomásszint javulásához vezetett a legkevesebb gyógynövény- és fűszermennyiségű étrendhez képest.
A Clemson Egyetem tudósai egy kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kurkumában található gyömbér, fahéj, valamint kurkumin és kurkuminoid pigmentek hogyan befolyásolják a koleszterinszintet a 2-es típusú cukorbetegségben. A kutatócsoport 28 metaanalízis vizsgálatot végzett, összesen 1 049 diabéteszes beteg, illetve 1 035 kontrollszemély bevonásával.
A résztvevők egy-három hónapig szedték ezeket a „fűszer-kiegészítőket" kapszula formájában.
A megállapítások szerint a gyömbér, a fahéj, a kurkuma, a kurkumin és a kurkuminoidok egyfajta javított „lipidprofilhoz" kapcsolódtak a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél.
Ezt a hatást a fűszeradag, a fűszer fajtája, a fogyasztás időtartama és az egyes populációk jellemzői közvetítették.
A szakemberek szerint néhány korlátozás ellenére ezek a megállapítások azt sugallják, hogy ezek a fűszerek előnyösek lehetnek a 2-es típusú cukorbetegségben és egészségtelenül magas koleszterinszintben szenvedő betegek számára.