Előkerültek egy rég elveszettnek hitt tóra titokban megőrzött részei
![tóra, tóratekercs](https://cdn.origo.hu/2023/12/P3NMoHfjpSz6cKJ87XgW_NH41esdc0Pr2ONb6w-xRfs/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY5ZTQwNTMyZDgyMDQ2ZGI5Y2FkNWYxNDQ0MTI5ZDk5.webp)
A Kristályéjszakán - 1938. november 9-én - felgyújtott görlitzi zsinagóga tórájából származó töredékeket és azok titkát egy evangélikus lelkész őrizte meg több mint fél évszázadon át, majd a közelmúltban átadta a városnak.
Most jó kezekben vannak, senki sem fog óvatlanul bánni velük
– mondta el a dpa-nak Uwe Mader lelkész.
Octavian Ursu polgármester azt ígérte, hogy a leltárba vétel és a tudományos feldolgozás után a 300 évesre becsült pergamentöredékeket a nyilvánosságnak is bemutatják.
A görlitzi zsinagóga tóratekercséből kivágott pergamendarabokat az utolsó pillanatban mentették meg a tűztől a felgyújtott templonban.
A lelkész szerint nem tudni, ki volt a megmentő, a töredékeket egyszer csak valaki az apja, egy rendőrnövendék kezébe nyomta, aki egy ügyvéd tanácsára átadta töredékeket egy lelkésznek, hogy nála biztonságban legyenek a nácik elől. A lelkész özvegye 1969-ben adta át azokat az akkor fiatal Uwe Madernak azzal, hogy őrizze meg a titkot.
Mader, a későbbi rendőrségi lelkész - mint elmondta - úgy vigyázott a kézírásos pergamenekre, mint a szeme fényére.
Uwe Mader eleinte hivatali szobájában, tapétatekercsek között rejtette el, később, az újraegyesítés után egy ajándékba kapott rendőrségi fémszekrényben zárta el a pergameneket, a szekrény kulcsát pedig állandóan magánál tartotta.
A lelkész mostanra úgy érezte, hogy a zsinagóga és a görlitzi társadalom fejlődése miatt ideje megtörni hallgatási fogadalmát és átadani a tóradarabokat a városi archívumnak.
A görlitzi zsinagóga az egyetlen Szászországban, amely a tűz ellenére túlélte az 1938-as pogromot. A tóra eltűnt, eddig azt hitték, hogy teljesen elégett a tűzben.
(MTI/dpa)