Halhatatlan klónsereget hozott létre egy afrikai méh

A foki mézelő méhek dolgozói egész klónsereget képesek létrehozni magukból - derítette ki egy most publikált kutatás. A klónok beszivárognak a rivális méhfajok kaptáraiba, és átveszik az uralmat a kolónia felett. 

Ismert, hogy egyes élőlények nőstényei képesek aszexuálisan, vagyis hím közreműködése nélkül szaporodni. A szűznemzés (partenogenezis) előnye, hogy nem kell időt és energiát fordítani a párosodásra, a génállomány pedig nem hígul fel. Hátránya, hogy csökken a genetikai változatosság, ami megnehezíti az adott faj alkalmazkodását az állandóan változó környezeti viszonyokhoz.

A partenogenezis nem hibátlan szaporodási mód, mivel a genetikai anyag egy kicsiny része a rekombinációként ismert folyamat során rosszul rendeződik át, ami fejlődési rendellenességekhez, vagy steril peték létrejöttéhez vezet.

A foki mézelő méhek (Apis mellifera capensis) dolgozói azonban mutáció révén képessé váltak arra, hogy a rekombináció elkerülésével tökéletes klónokat hozzanak létre magukból.

Míg a tanulmányozott méhfaj királynője szexuálisan, dolgozója aszexuálisan szaporodik. A Sydney-i Egyetem kutatói egy kísérletben megakadályozták, hogy a királynő hímekkel (herékkel) párosodjon, így ő is szűznemzésre kényszerült. Ezt követően megvizsgálták, hogy a királynő és a dolgozók peterakása során milyen gyakorisággal fordult elő rekombinációs folyamat.

Méh (illusztráció) Forrás: Science Photo Library via AFP/OZGUR KEREM BULUR/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Ozgur Kerem Bulur/Science Photo

Meglepetésre azt találták, hogy a királynő utódaiban százszor több rekombináció ment végbe, mint a dolgozók ivadékaiban, akik ezzel tulajdonképpen önmaguk közel tökéletes kópiáit hozták létre.

Azt is sikerült kimutatni, hogy a vizsgált kaptár klónjainak jelentős része egyetlen felmenőre vezethető vissza - egy dolgozóra, ami az elmúlt harminc évben több milliószor "másolta le" magát.

A klónok mindegyike egészséges és termékeny volt, valamint a szaporodás során sikerrel akadályozták a rekombinációs folyamatot.

A klónok támadása

Benjamin Oldroyd, a Sydney-i Egyetem viselkedésgenetikusa szerint ezek a klónok meglehetősen önző viselkedést mutatnak - előfordul, hogy a kolónia királynőjének elhullásakor, a jövőbeni királynőket tartalmazó petéket egyszerűen kihajítják, és saját tojásaikat rakják a helyükre.

Ilyen tekintetben a klónok inkább ráksejtekre hasonlítanak, amik kontrollálhatatlan szaporodásukkal felemésztik a "szervezetet", vagyis saját kolóniájukat.

Illusztráció Forrás: Stvorecz Adrián

A foki mézelő méhek klónjainak másik csoportja azonban egészen más utat választ - a rivális afrikai síkvidéki mézelő méh (Apis mellifera scutella) fészkeit szállják meg.

Kémiai anyagok kibocsátásával arra kényszerítik az ott dolgozókat, hogy saját ivadékaik helyett az ellenség utódait neveljék, és ezzel rövidesen a kolónia összeomlását idézik elő.

Becslések szerint a síkvidéki mézelő méh kolóniák 10 százaléka válik évente a parazita életmódot folytató klónok áldozatává.

(Phys.org/Live Science)