Azok a felnőttek, akik gondot fordítanak arra, hogy mindig jól hidratáltak maradjanak, egészségesebbek, kevesebb krónikus betegségben – például szív- és tüdőbetegségben – szenvednek, és tovább élnek azokhoz képest, akik nem visznek be elegendő folyadékot – állapítja meg az amerikai National Institutes of Health (NIH) legfrissebb kutatása.
Az eBioMedicine szakfolyóiratban közölt kutatáshoz 11 255 felnőtt 30 év alatt összegyűjtött egészségügyi adatait használták fel. Az elemzésben a szérum-nátriumszint és különböző egészségügyi mutatók közötti összefüggéseket keresték.
A szérum-nátriumszint a hidratáltsággal ellentétes irányban változik:
jól hidratált állapotban alacsonyabb, kiszáradt állapotban viszont magas.
Az eredmények azt mutatják, hogy azoknál a felnőtteknél, akiknek a szérum-nátriumszintje a normális tartomány felső végén tartózkodik, nagyobb eséllyel alakulnak ki krónikus betegségek, és a felgyorsult biológiai öregedés jelei mutatkoznak azokhoz viszonyítva, akiknek a szérum-nátriumszintje az átlag körül mozog. A magas tartományba esők hajlamosabbak a korai halálozásra is.
„Eredményeink arra utalnak, hogy a megfelelő folyadékellátottság lelassíthatja az öregedést és meghosszabbíthatja a betegségmentesen töltött életidőt" – szögezte le Natalia Dmitrieva, a tanulmány szerzője és az NIH keretein belül működő National Heart, Lung, and Blood Institute kutatója. A tanulmány annak a munkának a kiterjesztése, amelyet a tudósok 2022 márciusában hoztak nyilvánosságra. Abban a cikkben
a magas normális szérum-nátriumszint és a szívelégtelenség fokozott kockázata közötti összefüggést mutatták ki.
Mindkét tanulmány adatforrásául az Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC; az Érelmeszesedés Közösségi Kockázata) elnevezésű, Egyesült Államok-szerte sok ezer különböző etnikai hátterű személy bevonásával készült vizsgálat szolgált. Az ARIC számos résztanulmánya közül az első még 1987-ben indult,
és nagyban hozzájárult a szívbetegség rizikófaktorainak jobb megértéséhez,
valamint a kezelésére és megelőzésére irányuló klinikai útmutatások kidolgozásához. A most közzétett elemzésben a kutatók olyan adatokat dolgoztak fel, amelyeket összesen öt orvosi vizsgálat alkalmával gyűjtöttek a résztvevőktől.
Az első két vizsgálat idején a résztvevők még az 50-es éveiket taposták, az utolsó vizsgálatkor viszont már 70 és 90 év között jártak. Annak érdekében, hogy a hidratáltságnak az egészségügyi állapotra való hatását torzításmentesen vizsgálhassák, a kutatók kizárták az elemzésből azokat a résztvevőket, akik már az első vizsgálatkor magas nátriumszinttel jelentkeztek, illetve akiknél olyan módosító tényező – pl. elhízás – állt fenn, amely ismerten befolyásolja a szérum-nátriumszintet.
Ezt követően 15 egészségügyi mutató értékelésével megvizsgálták, miként függ össze a szérum-nátriumszint a biológiai öregedéssel. A figyelembe vett mutatók között szerepelt egyebek mellett a szisztolés vérnyomásérték, a koleszterinszint és a vércukorszint. A mutatók összességében átfogó képet nyújtottak a vizsgált személy keringésének, légzőrendszerének, anyagcseréjének, veséjének és immunrendszerének működéséről.
Az értékeléskor figyelembe vették a további lehetséges befolyásoló tényezőket, úgymint az életkort, az etnikai hovatartozást, a biológiai nemet, a dohányzást és a magas vérnyomást.
A szérum nátriumszintjének normális tartománya 135-146 literenkénti milliekvivalens (mEq/l) közé esik. Azok a felnőttek, akiknek a nátriumszintje ennek a tartománynak a felső végét súrolja, a szív- és érrendszeri, metabolikus és egyéb indikátorok alapján nagyobb valószínűséggel mutatják a felgyorsult biológiai öregedés jeleit. Például a 142 mEq/l-es és a fölötti nátriumszinttel rendelkezőknek 10-15 százalékkal nagyobb esélyük van arra, hogy biológiailag idősebbek legyenek a valódi (kronológiai) életkoruknál, mint a 137-142 mEq/l közöttieknek.
A 144 mEq/l fölöttieknél ez a kockázatnövekedés már 50 százalékos.
A 144.5-146 mEq/l közöttieknek pedig 21%-kal nagyobb esélyük van a korai elhalálozásra, mint a 137-142 mEq/l közöttieknek. Hasonlóképp, a 142 mEq/l-nál magasabb szérium-nátriumszinttel rendelkező felnőtteknél 64%-kal gyakrabban alakulnak ki olyan idült betegségek, mint a szívelégtelenség, a stroke, a pitvarfibrilláció, a perifériás érbetegség, a krónikus tüdőbetegségek, a cukorbetegség és a demencia. A 138-140 mEq/l közöttieknél ezzel szemben a lehető legalacsonyabb ugyanezen krónikus betegségek kialakulásának esélye.
A kutatók megjegyzik, hogy ezek a megfigyelések önmagukban nem elégségesek az ok-okozati viszony bizonyítására. Annak igazolására, hogy az optimális vízellátottság valóban elősegíti-e az egészséges öregedést, megelőzi-e a krónikus betegségeket és hosszabb életet eredményez-e, randomizált és kontrollcsoporttal ellátott klinikai vizsgálatokat kellene végezni. Ezzel együtt a szerzők fenntartják, hogy a leírt összefüggések tanulsággal szolgálnak mind a gyógyítási gyakorlat, mind az egyéni egészséges életvitel szempontjából.
„Azoknak, akiknek a szérum-nátriumszintje 142 mEq/l vagy annál magasabb, érdemes lehet végiggondolniuk a folyadékbevitelüket" – hangsúlyozta Dmitrieva, hozzátéve:
a legtöbb ember egyszerűen és kockázatmentesen növelheti a folyadékbevitelét,
hogy elérje az ajánlott napi mennyiséget. Ezt akár vízzel, akár más folyadékkal – gyümölcslevekkel vagy magas víztartalmú gyümölcsök fogyasztásával – megtehetik.
Az USA-beli National Academies of Medicine például nők számára napi 1.5-2.2 liter, férfiak számára napi 2-3 liter folyadék fogyasztását javasolja.
Másoknak orvosi tanácsra is szükségük lehet a folyadékbevitelük optimalizálásához.
„Az a cél, hogy minden páciens elegendő folyadékot vigyen be a szervezetébe, de ehhez egyéb befolyásoló tényezőket, például a folyadékvesztést okozó gyógyszerek hatását is figyelembe kell vennünk – nyilatkozta Manfred Boehm, a tanulmány egyik szerzője és a Keringési Helyreállító Orvostani Laboratórium (Laboratory of Cardiovascular Regenerative Medicine) igazgatója.
– Az orvosnak a páciens aktuális kezelését is értékelnie kell, amely például szívelégtelenség esetén korlátozhatja a folyadékbevitelt." A szerzők olyan kutatási adatokat is idéznek, amelyek szerint
a Föld népességének mintegy fele nem jut hozzá a napi ajánlott 1.5 literes folyadékmennyiséghez.
„Globális szinten ennek számottevő hatása lehet" – emelte ki Dmitrieva. – A csökkent testfolyadékszint az emelkedett szérum-nátriumszint leggyakoribb oka, így eredményeink azt sugallják, hogy a jó hidratáltság lelassíthatja az öregedést, és megelőzheti vagy késleltetheti a krónikus betegségek kialakulását."