Híres Nobel-díjas magyarok, akik mindörökre beírták nevüket a tudomány történetébe

Philadelphia, 2023. október 2. A Penn Medicine által közreadott, a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetemen készített kép Karikó Katalin biokémikusról, aki Drew Weissman amerikai mikrobiológussal megosztva elnyerte az orvosi-élettani Nobel-díjat 2023. október 2-án. A két tudós az mRNS-alapú oltóanyagok kifejlesztését megalapozó felfedezéseivel érdemelte ki az elismerést. MTI/AP/Penn Medicine/Peggy Peterson

A svéd Karolinska Intézet október másodikán hétfőn tett bejelentése szerint a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin magyar biokémikusnak és Drew Weissmann amerikai mikrobiológusnak ítélték oda a nuklezoid módosítással kapcsolatos felfedezéseikért, ami megalapozta a Covid-19 vírus ellenni hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését. Karikó Katalinnal együtt immár tizenhétre emelkedett a magyar származású Nobel-díjasok száma. A legnagyobb presztízsű tudományos díj szinte mindegyik kategóriájában, így a fizikai, az orvosi-élettani, a kémiai és az irodalmi kategóriában ugyanúgy találunk magyar származású díjazottakat, mint az 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjei között.

A Kanadában letelepedett Polányi János Károly, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 1958-ban Kenneth Cashionnal együtt forradalmi felfedezést tettek a kemolumineszcencia területén, amikor egy gerjesztett állapotú atom fénykibocsátását figyelték meg és írták le.

Polányi 1986-ban nyerte el a kémiai Nobel-díjat

a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért és reakciódinamikai felismeréseiért. Harsányi János magyar származású amerikai közgazdász, a legendás Fasori Evangélikus Gimnázium egykori diákja a játékelmélet, azon belül is elsősorban a nem kooperatív információs úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának a megteremtője.

Polányi János Károly, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 1985-ben lett kitüntetve a fizikai Nobel-díjjal Forrás: Wikimedia Commons/Vogler

A magyar származású Amerikában alkotó közgazdász kutatómunkája fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén (egészen konkrétan az utilitarizmus etika szempontjából, a szerk.), valamint döntő jelentőségű volt az egyensúlyelemzés tanulmányozása területén is. Munkássága elismeréseként 1994-ben John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megosztva kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.

Oláh György előadást tart. A híres tudós 1994-ben nyerte el a kémiai Nobel-díjat Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanez az év egy másik magyar származású Nobel-díjast is adott a tudománytörténetnek, Oláh György vegyészprofesszor személyében. A Corvin-láncos és Széchenyi-nagydíjas Amerikában kutató professzor a karbokation kémiához való hozzájárulásáért nyerte el a kémiai Nobel-díjat.

A fasori "marslakók", akik megérdemelték volna, de mégsem részesedtek a kitüntetésben

2002-ben született meg a magyar irodalomtörténet első Nobel-díja, amit a kitűnő író, Kertész Imre érdemelt ki a „Sorstalanság" című regényével. Az 1927-ben született holokauszt-túlélő, a Kossuth-díjjal és a Szent István-renddel is kitüntetett író 1960 és 1973 között írta meg Nobel-díjjal jutalmazott regényét, aminek kiadását a Kádár-korszakban a „szocialista esztétika" nevében utasítottak vissza.

Kertész Imre Nobel-díjas író a feleségével, Magdával Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Stephanie Pilick

A Svéd Akadémia a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért ítélte neki a legrangosabb szépirodalmi elismerést. Karikó Katalin mostani kitüntetését megelőzően 2004-ben nyerte el utoljára magyar származású tudós a Nobel-díjat, Herskó Ferenc (Avram Hershko) Izraelben élő és dolgozó kutatóként. Herskó Ferenc Karcagon született 1937-ben, és 13 évesen a családjával együtt vándorolt ki Izraelbe.

Herskó Ferenc magyar származású izraeli tudóst 2004-ben tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal Forrás: Wikimedia Commons/Amos Ben Gershom / Government Press Office

A kiváló tudós Aaron Ciechanoverrel és Irwin Rose-zal megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért. (Az ubikvitin-proteaszóma útnak kritikus szerepe van a sejtek homeosztázisának fenntartásában és olyan betegségek kifejlődésében mint például a rák, vagy a krónikus izomsorvadás, a szerk.). Karikó Katalin tizenhetedik magyarként nyerte el a Nobel-díjat.

Kariko Katalin tizenhetedikként, és az első magyar női tudósként kapt meg a Nobel-díjat Forrás: AFP

A legnagyobb magyar származású tudósok közül azonban sem a számítógép atyjának tartott Neumann János, sem pedig a két világhírű magfizikus, Szilárd Leó, illetve Teller Ede sem részesedtek a tudományos világ legnagyobb elismerésében.