Még mindig rejtély, miért csóválják a kutyák a farkukat

A farokcsóválás mindenütt jelen van a kutyák között. Meglepő módon, a viselkedés bizonyos szempontból még rejtélyes.

Azt tudjuk, hogy a domesztikált kutyák (Canis familiaris) a farkukkal kommunikálnak, más kutyákkal és az emberekkel is, és még azt is tudjuk, hogy a  különböző csóválások mit jelentenek. De azt nem tudni, hogy a kutyák miért csóválják a farkukat többször, mint más kutyafélék, vagy hogy mennyi ebből, ami a kontriolljuk alatt van. Erről számolnak be a kutatók, Silvia Leonetti és kollégái a Biology Letters magazinban január 17-én. - írja a Science News magazin hpnlapján.

Az összes lehetséges állati viselkedés között, amit az emberek a mindennapi életben tapasztalnak, a domesztikált kutyák farkcsóválása az egyik leggyakoribb. De nagyon sok kutya viselkedés tudományos rejtély. Ezért Leonetti és kollégái átnézték a korábbi tanulmányokat, hogy megtudják, a farkcsóválásnak mely elemei értettek és melyek rejtélyesek.

Az emberek azt gondolják, hogy a farkcsóválás egyenlő a boldog kutyával. De ez sokkal bonyolultabb.

Megtudni, miért csóválják a kutyák a farkukat fontos, részben az állati jólét szempontjából, mert segít a gazdiknak jobban megérteni a kutyájuk jelzéseit. Egy alap dolog, amit tudnak a kutatók, hogy túlnyomórészt kommunikáicóra és nem a mozgásra használják a farkcsóválást. Például a bálna mozgásra használja, a lovak a legyek elhajtására. A farokcsóválás különböző dolgokat jelent attól függően hogyan csóválnak, mint pl. a marok magasság, vagy az egyik oldalról a másikra mozgatás. Például, a kutatók szerint amikor a farok inkább jobbra csóvál, általában azt jelent, hogy a kutyát érdekli egy inger, vagy valamit meg akar közelíteni. De amikor inkább balra csóvál, az bizonytalanságot jelent, vagy azt hogy vissza akar vonulni. Amikor a csóválás alacsony és a lábak közelében van, a behódolás, vagy bizonytalanság jele. A kutyák eltérően értelmezik a különböző farokcsóválást és eltérően reagálnak a különböző csóválásokra.

De rengeteg a kérdés. Az egyik, hogy mennyire van a farkcsóválás a kutya tudatos kontrollja alatt. Számos tanulmány megfigyelte, hogy a kutyák többet csóválják a farkukat,mint más kutyafélék, különösen legközelebbi rokonuk, a farkas (Canis lupus), de a tudósok nem tudják, miért.

Az egyik ötlet, amit Leonetti és kollégái felvetnek, a domesztikált ritmikus csóválás hipotézis. A tudósok tudják, hogy az emberek agya pozitívan reagál a ritmusra, és mivel a farkcsóválás ritmikus viselkedés, a szerzők felvetik, hogy lehet, az emberek tudatosan, vagy tudat alatt azokat a kutyákat prefrálták jobban, akik többet csóválták a farkukat
Vagy a háziasítás szindróma hipotézis is működhet. Ez egy létező teória: akaratlan, genetikai kapcsolat, ami akkor jelenik meg, amikor a domesztikáció során konkrét jellemzőkre tenyésztenek. Lehet, hogy a kutya jellemzők, amit az emberek ki akartak tenyészteni, mint például a tempereamentum, genetikailag kapcsolódhat a farkcsóváláshoz.

A farokcsóválás mindenütt jelen van a kutyák között. Meglepő módon, a viselkedés bizonyos szempontból még rejtélyes. Forrás:https://www.sciencenews.org/article/why-dogs-wag-tails-communication-evolution

Tom Reimchen, a brit columbiai Viktóriai Egyetem evolúció biológusa nem biztos egyik hipotézist illetően sem. Szkeptikus azt illetően, hogy a háziasított kutyák többet csóválják a farkukat, mint más kutyafélék. Szerinte több kutatásra van szükség, hogy összehasonlítsák a farkcsóválást a nem domesztikált kutya fajok és a kutyák farkcsóválás mögötti epigenetikai hatásokat.

Leonetti azt mondja, egy multidiszciplináris megközelítés segítheti a kutatást, például a neurológia, a megismerés és a pszichológia. Mivel a domesztikáció folyamata egy evolúciós folyamat is volt, amiben az emberek részt vettek, a kutyák viselkedésének és farkcsóválásuknak tanumányozása által megtudhatunk valamit magunkról is, Nem csak a kutyák viselkedését ismerhetjük meg, hanem megtudhatunk valamit az emberi pszichológiáról is.

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)