Egy növény, a vetiverfű stabilizálja a karibi szigetek omladozó domboldalait a hurrikánszezonban

A Karib-térséget gyakran sújtják pusztító hurrikánok

Fotó: AFP

A Karib-térség intenzív hurrikánszezonra készül. Egy illatos növény, a vetiverfű azonban segíthet csökkenteni a szélsőséges időjárás okozta károkat, főleg a földcsuszamlásokat a Karib-térségben, elsősorban Trinidadban és Tobagón.

Mikor van hurrikánszezon a Karib-térségben?
A trinidadi mezőgazdasági közösségek domboldalait aromás "zöldfűszer" ágyások borítják: metélőhagyma, kakukkfű, bazsalikom, petrezselyem, menta, rozmaring, és más, ezekhez hasonló haszonnövények. De ezeknek a gyökerei nem képesek ellenállni a júniustól decemberig tartó esős évszak heves viharainak, és az olyan közösségek, mint például a Paramin, minden évben elveszítik az értékes és termékeny termőtalajt az erózió, illetve az esőzések okozta földcsuszamlások miatt. Míg a helyiek ellenőrizetlen információkat közölnek az évek során keletkezett károkról, kevés a kutatás arról, hogy pontosan mennyire súlyos a hurrikánszezon idején fellépő probléma-írja a BBC. 

A Karib-térség felett örvénylő Ida-hurrikán űrfotója
Fotó: NASA/ESA

„Amikor sok eső esett, a gazdálkodók a földcsuszamlások miatt elvesztették a termésük egy részét” – mondja Romany-Constantine, egy helyi gazdálkodó. Azt állítja, hogy kertjében illatosított vetivereket termeszt, amelyek képesek ellenállni a szigetekre jellemző szélsőséges időjárásnak – elsősorban a heves esőzéseknek, amelyek áradásokhoz és földcsuszamlásokhoz vezetnek. 

Az éghajlatváltozás drámai módon megnöveli az erős hurrikánok kockázatát a Karib-térségben, 

és a régió jelenleg egy szuper hurrikánszezonra készül. A korai előrejelzések szerint a 2024-es atlanti hurrikánszezon a legaktívabbak közé tartozhat. Trinidad és Tobago szigetei a "hurrikánöv" peremén fekszenek, ami miatt a hurrikánok ritkán érnek itt partot, de a szigetek fokozottan ki vannak téve az áradásoknak és az ezeket követő domboldali eróziónak. 

Trinidadi látkép. Trinidad és Tobago a Karib-térség hurrikán folyosója mellett fekszik
Fotó: Wikimedia Commons/Kalamazadkhan 

Az idei évre számos villámáradást és a szokásosnál is intenzívebb csapadékot jósolnak. Az elmúlt évtizedben a Paramin közösség együttműködött az IAMovementtel, egy helyi non-profit szervezettel, hogy lehetővé tegye a fiatal földművesek számára vetiverek ültetését a sérülékeny domboldalak mentén, hogy ezzel védjék meg a földet az esős időszak szélsőségesebb időjárási hatásaitól, elsősorban a nyári hurrikánszezon idején és mindenek előtt az áradásoktól, illetve a földcsuszamlásoktól.

A térségben nem őshonos, de nem is invazív faj a vetiverfű

Maga a vetiverfű nem számít őshonos fajnak a karibi-térségben, bár egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy már legalább 50 éve előfordul itt. A növény eredendően Indiában honos, de a leggyakrabban használt vetiverfajtákat számos trópusi országba behurcolták, ahol anélkül tudnak virágozni, hogy invazívvá válnának – a terjedésükhöz ugyanis emberi beavatkozás szükséges. A vetiver illatos gyökereiből olajat lehet készíteni parfümökhöz és más kozmetikumokhoz, vagy  szőnyegekbe és más kézműves termékekbe szövik a rostjait. Maga a vetiver név a tamil vettiveru szóból származik, ami azt jelenti, hogy "kiásott gyökér". A növény a gyökérzete miatt a talajvédelem és rehabilitáció létfontosságú természetes eszközének számít. 

A vetiverfű erős és szerteágazó gyökérzete miatt tudja megfogni a talajt még heves esőzések idején is
Fotó: Wikimedia Commons/Flickr/treesftf 

Egy Ausztráliában és Dél-Afrikában elvégzett vizsgálatról szóló tanulmány megállapította, hogy a vetiver rendkívül hatékony a talaj stabilizálásában és elősegíti a szennyezett területek újranövényzetesítését, mivel rendkívül jól tolerálja a szélsőséges talajviszonyokat, beleértve a nehézfém-szennyeződéseket is. 

A rostos gyökerek kifejlett állapotban igen vastagok, és az ültetést követő két éven belül akár 3 méter mélyre is lenyúlhatnak, 

de megfelelő körülmények között ennek a mélységnek akár a kétszeresét is elérhetik. A vetiver-sövény olyan gyökérhálózatot hoz létre, ami még az eróziónak erősen kitett területeken is képes megtartani a talajt. 

Szárított vetivergyökerek. A vetiverfű gyökérzetének hihetetlenül erős a szakítószilárdsága
Fotó: Wikimedia Commons/ David Monniaux 

A vetiver gyökerei hihetetlenül erősek. Egy 1996-ban közzétett tanulmány, ami a vetiver gyökereinek szakítószilárdságát mérte - vagyis azt a maximális feszültséget, amelyet egy anyag elbír, mielőtt eltörik, illetve elszakad –, arra a megállapításra jutott, hogy a növény gyökérzetének szakítószilárdsága az acél szakítószilárdságának mintegy harmada.

Hogyan segít a vetiver a hurrikánszezonban?

A vetiver abban is segít, hogy a csapadékból származó víz szélesebb körben beszivárogjon a talajba ahelyett, hogy átfolyna rajta, és magával vinné a talaj felső rétegét. Egy 2019-es etiópiai tanulmány megállapította, hogy a vetiver gyökérrendszerének szoros hálója lelassítja a víz áramlását, és elősegíti, hogy az mélyebbre szivárogjon le a földbe. Aidan Farrell, a Nyugat-indiai Egyetem (University of the West Indies, St Augustine Campus) növényélettani oktatója számára 

a vetiver egyike azon számos növényi "eszköznek", amelyek segíthetnek az áradások és az erózió problémáinak kisebb léptékű enyhítésében. 

"A tudományos közösség minden eddiginél jobban keresi ezeket a természeti alapú megoldásokat, ha az éghajlatváltozásról van szó" - mondja Farrell. „Trinidad és Tobago idén szabályosan belecsúszik a hurrikánba… Hatalmas pusztítás történhet az országban” – fűzi hozzá a szakember.

A hurrikánszezon heves, kiadós esőzéssel sújtja a Karib-térséget
Fotó:  AFP/Brendan Smialowski

A lejtők védelmének fontossága nemcsak az ott élők, hanem a közeli völgyek közösségei számára is kiemelkedő feladatnak számít. "Azokat a területeket, mint Port of Spain, olyan lejtők veszik körül, ahonnan már eltávolították az őshonos növényzetet" – magyarázza Aidan Farrell. Azt is megjegyzi, hogy a hirtelen áradásokat és a földcsuszamlásokat azokkal a szélsőséges időjárási jelenségekkel hozták összefüggésbe, mint például a Trinidadot is érintő trópusi viharok, illetve hurrikánok. "A növényzet helyreállítása segít megtartani a nedvességet, és összetartja a talajt, csökkentve az áradások és a földcsuszamlások kockázatát"- mondja a szakértő. Ám a probléma megoldása folyamatos odafigyelést igényel. "Az ültetés egyszerű, de az egészséges növényzet megőrzése a trópusi száraz évszakban nehéz feladat"-vélekedik Farell.

Természetes védőeszköz lehet a vetiver

Trinidad és Tobago számos hegyvidéki részéhez hasonlóan Paramin is mindig érzékeny volt a régió esős évszakát kísérő földcsuszamlásokra és talajerózióra, bár a terület érintettségére vonatkozó tudományos igényű adatok ritkák. A két sziget helyzete – mivel azok a hurrikánok „fő átjárója” mellett helyezkednek el -, némi védelmet kínál. Bár a hurrikánok eddig csak kétszer értek partot Trinidadban és Tobagóban, a pusztítás azonban nagyon súlyos volt. A Flóra hurrikán 1963-ban sújtott le, és Tobago 7500 házából 2750-et elpusztított, hatalmas földcsuszamlásokat okozott, a fák 75%-át kidöntötte, és 20 embert ölt meg a két szigeten. John Agard, a Nyugat-indiai Egyetem trópusi szigetek ökológiájával foglalkozó professzora szerint azonban az éghajlati válság megváltoztathatja ezt a helyzetet. 

A Karib-térséget gyakran sújtják pusztító hurrikánok, amelyek nyomában gyakoriak a súlyos természeti katasztrófát okozó árvizek és  földcsuszamlások 
Fotó: AFP

A hurrikánok a melegebb vizeken keletkeznek, és az éghajlatváltozás szerte a világon hatással van a tengerfelszín hőmérsékletére."Trinidad és Tobago a hőfejlődés miatt fokozatosan a hurrikánzónába csúszik át" - mondja Agard. – Hatalmas pusztítás történhet az országban – fűzi hozzá a professzor. Végső soron a trinidadi tájak széles körű rehabilitációja érdekében lenne fontos az őshonos növényzet nagyarányú újraerdősítésének megfontolása- hangsúlyozza Farrell. Erre több jó és ígéretes példa is akad már. Az ország másik fő szigetén, Tobagón  sikeresen alkalmazzák a természetes talajvédelmet, de ugyancsak jó példa a Main Ridge Forest Reserve természetvédelmi terület eredményes rehabilitációja, amely a sziget gerincén húzódó hegyvidéki erdőség és a világ legrégebbi jogilag védett erdőrezervátuma. 

A vetiverfű lehet az egyik természetes eszköz a Karib-térségben a hurrikánszezon következményeinek mérsékléséhez
Fotó: Wikimedia Commons/Naac Baal

A rezervátum egyik ösvényén végigsétálva jól érezhető a nedvességkülönbség – a talaj ugyanis még a sziget többi részét érintő perzselően száraz évszakban is nedves marad.

. 

Farrell szerint ez a védelem a régebbi, rugalmasabb gyökérrendszereknek köszönhető, amelyek segítenek megvédeni a talajt a földcsuszamlásoktól az esős évszakban, illetve az erdőtüzektől a szárazság idején. Trinidad északi vonulatának hegyvidékein, ahol az őshonos fák nagy részét eltávolították a mezőgazdasági művelés miatt, az újratelepítés létfontosságú a táj rehabilitációja szempontjából – a vetiver pedig csak az egyik a szélesebb fegyvertár számos eszköze közül.