Virágzik a Föld legszárazabb és legforróbb sivatagja

Virágba borult a Föld legszárazabb helye, az Atacama-sivatag

Az Atacama-sivatagot általában perzselő hőmérsékletéről és szárazságáról ismerjük. A Föld legszárazabb forró sivatagja most azonban tele van virágokkal.

 

Ritkán borul virágba a Föld legszárazabb forró sivatagja

A Föld egyik legkíméletlenebb környezetében épp látványos virágzás zajlik. Ezt a jelenséget „sivatagi virágzásnak” is nevezik, ami ragyogó virágokkal tölti meg az Atacama-sivatag egyes részeit.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, az Atacama-sivatag Chile északi partvidéke mentén húzódik, és több mint 40 ezer négyzetkilométernyi száraz területet foglal magában. A világ legszárazabb sivatagjaként tartják számon, bár ez a kitüntetés technikailag az Antarktiszé (amely szintén sivatag). Mégis, 

ez a dél-amerikai sivatag rendkívül száraz; olyannyira, hogy az Atacama egyes meteorológiai állomásai még soha nem regisztráltak csapadékot.

Virágba borult a Föld legszárazabb helye, az Atacama-sivatag
Fotó: Cesar Pizarro 

A zord körülmények ellenére az Atacama-sivatag meglepően sok növényfajnak ad otthont, amelyek közül a legtöbb alkalmazkodott a hosszú szárazság túléléséhez. Ezek a virágok egyszerűen „szunnyadnak”, ám a megfelelő körülmények esetén virágba borulnak – néha szinte egyszerre, ami látványos, akár több ezer négyzetkilométert is beborító virágzást jelent. 

Ezt a jelenséget sivatagi virágzásnak nevezik, vagy ahogy a helyiek hívják, „Desierto Florido”, ami akkor fordulhat elő, amikor a ritka eső a magvak tömeges csírázását indítja el a talajban, 

amelyek évekig, esetenként akár évtizedekig szunnyadtak ott. Ezek a magvak ugyanis hihetetlenül életerősek: képesek ellenállni a szélsőséges hőségnek és a hosszan tartó szárazságnak.

 

A sivatag télen virágzik

Cesar Pizarro, a Nemzeti Erdészeti Vállalat biológiai sokféleség megőrzéséért felelős vezetője szerint az áprilisi 11-12 milliméternyi csapadék váltotta ki ezt a virágzást. 

A mostani virágzás még nem elég kiterjedt ahhoz, hogy sivatagi virágzásnak lehessen tekinteni, „csak” néhány száz négyzetkilométert fed le. De itt egy furcsa a dolog: ez a jelenség általában tavasszal szokott előfordulni, ám Chilében, a déli féltekén most tél van, tehát szokatlanul korán van ahhoz, hogy ilyesmi megtörténjen

 – magyarázta Cesar Pizarro a ZME Science online tudományos portálnak, aki nem tudja pontosan, hogy az éghajlatváltozás vagy az El Niño (a globális időjárást befolyásoló természetes éghajlati jelenség) okolható-e ezért időzítéséért.

A jelenlegi virágzás a „pata de guanaco”-nak, egy lila virágnak kedvez, amely nem igényel sok vizet és a homokos helyeken is jól érzi magát
Fotó: Cesar Pizarro 

Ahogy arra rámutatott, az El Niño gyakran döntő szerepet játszik a sivatagi virágzásban, ami megzavarja a megszokott időjárási mintákat, és gyakran megnövekedett csapadékot visz a jellemzően száraz régiókba. 

Az Atacama-sivatag esetében az El Niño szórványos, de jelentős esőzésekhez vezethet, ami tökéletes feltételeket teremt a sivatagi virágzáshoz, ahol akár kétszáz faj is virágozhat.

A jelenség az őshonos virágok sokaságát vonultatja fel, amelyek mindegyike egyedileg alkalmazkodott a zord környezethez. A leggyakoribb fajok közé tartozik:

• a rózsaszín és lila malvilla (Nolana paradoxa),
• a sárga añañuca (Rhodophiala bagnoldii) és
• a fehér oroszlánmancs (Leontochir ovallei).

A jelenlegi virágzás azonban úgy tűnik, hogy a „pata de guanaco”-nak, egy lila virágnak kedvez, amely nem igényel sok vizet és a homokos helyeken is jól érzi magát.