Két atombomba-támadást is túlélt egy japán férfi

a Nagaszaki fölött felrobbant bomba gombafelhője

1938-ban két német tudós eredményeinek köszönhetően elindult a német atomprogram. Néhány éven belül az USA vezetése elkezdett tartani attól, hogy az ellenség pusztító erejű fegyvert készít, és megkezdődött az atomverseny. 1945-re az amerikai hadsereg elkészült a saját fegyverével, amit erődemonstrációként kétszer is bevetett a japánok ellen. Ez kapitulációra kényszerítette az utolsó hadviselő tengelyhatalmat, és bár több tízezren meghaltak, tudunk egy olyan személyről is, aki mindkét csapást túlélte.

Az atomverseny kezdete

Még 1939 előtt német tudósoknak sikerült bizonyítani a maghasadást, amivel elméletben lehetővé tették egy ilyen elven működő fegyver kifejlesztését. Amikor kitört a háború, több nyugati ország vezetőségét is aggasztotta, hogy a Harmadik Birodalom egy maghasadáson alapuló fegyver kifejlesztésén dolgozik. 1941. október 9-ére az Egyesült Államokban megérett az igény egy saját atomprojekt elindítására.

 Ezen a napon Franklin D. Roosevelt elnök utasítást adott a hadseregnek, hogy kezdjék meg az ezirányú kutatásokat és fejlesztéseket. 1943 elejére két elgondolás született: az egyik szerint tüzérségi eszközként, a másik szerint bombaként vetették volna be a fegyvert.

A vitát végül a vezető kutató, Robert Oppenheimer döntötte el, aki az utóbbi elkészítésére koncentrált. 1945 nyarára el is készült az első bomba, amivel aztán július 16-án sikeres tesztrobbantást hajtottak végre.

Kataklizma az égből

Az USA néhány befolyásos embere – hogy bizonyítsa az új fegyver pusztító erejét – el akarta hívni a japán vezetőket a tesztrobbantásra, ám ez végül nem valósult meg. 

a Nagaszaki fölött felrobbant bomba gombafelhője 
Fotó: Wikipedia - Library of Congress - MattWade

1945 augusztusára a világ nagyobb részén már elhallgattak a fegyverek, de Japán ellen még javában folytak a harcok. 

A bevetést – amelynek jogosságáról ma is heves viták zajlanak – komoly tanácskozás előzte meg. Miután Harry S. Truman elnök az alkalmazás mellett döntött, három célpontot jelöltek meg: Hirosimát, Kokurát és Nagaszakit. 

A feladatra az Enola Gay nevű repülőgépet jelölték ki, aminek legénysége 1945. augusztus 6-án kioldotta „rakományát” Hirosima felett. A bomba 1,2 kilométeres körzetben teljesen letarolta a várost. A detonációban rengeteg kórház és orvos is megsérült, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Érdekes, hogy a gyárak, illetve az üzemek viszonylag épségben maradtak a támadás után. 

Az események ellenére a japán vezetés a harcok folytatása mellett döntött, ezért az amerikaiak úgy határoztak, hogy megismétlik az erődemonstrációt. Három nappal később Nagaszakira is atomtámadást mértek, ami Hirosimához hasonlóan szinte teljesen elpusztult. 

A halálos áldozatok száma az első támadás után 40-80 ezer közé, a másodikat követően 35-45 ezer körülire becsülik. A halottak zöme mindkét esetben civil, illetve az is elmondható, hogy a csapásokat követő hónapokban még tízezrek haltak meg az égési, illetve sugárfertőzés okozta sérülésekben. 

részlet abból, ami a pusztítás után maradt
Fotó:  Wikimedia Common - Odysseus

Látva a rombolást, hosszas hezitálás után, augusztus 14-én Hirohito császár rádión bejelentette a háború elvesztését és a feltétel nélküli megadást.

Szerencsés túlélő

Volt azonban egy férfi, aki csodával határos módon mindkét atomtámadást túlélte. Az akkor 29 éves Jamagucsi Cutomu üzleti útra ment Hirosimába. Elmondásai szerint, amikor meglátta a robbanást, azonnal egy árokba vetette magát. Ugyan szerzett égési sérüléseket és egy enyhe sugárfertőzést, túlélte a támadást és – mivel a vasutak még közlekedtek – hazatért Nagaszakiba.

Itt augusztus 9-én épp a cég épületében mesélte élményeit, amikor ismét találkozott a pusztító eszközzel. Jamagucsit ezúttal az épület vastag betonfalai mentették meg, „csak” otthona pusztult el. 

Felesége és gyermeke szintén túlélték a támadást. Nekik az volt a szerencséjük, hogy nem voltak otthon, ugyanis épp a férfi gyógyszereit váltották ki.

egy áldozat, akinek bőrébe beleégett a kimonója
Fotó: Wikimedia - By Gonichi Kimura - U.S. National Archives and Records Administration

Bár Jamagucsi szenvedett a sugárzástól egy darabig, de az egészsége helyreállt, és 93 éves koráig élt. Ettől függetlenül a támadásnak máig ható súlyos következményei vannak. Manapság is születnek a sugárfertőzés okozta szövődményekben szenvedő gyerekek.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.