Éteri alga örvény virágzik a masszív Baltikum „halálzónájának” közepén

2018-ban a műholdas képek egy lenyűgöző cianobaktérium spirál virágzást rögzítettek a Balti-tengeren. Az örvénylő mikrobatömeg elősegítette egy Nyugat-Virginia méretű masszív „halálzónát” létrejöttét, ami a környező vizet megfosztja az oxigéntől.

Fotó: NASA Earth Observatory/Landsat

2018-ban a műholdas képek egy lenyűgöző cianobaktérium spirál virágzást rögzítettek a Balti-tengeren. Az örvénylő mikrobatömeg elősegítette egy Nyugat-Virginia méretű masszív „halálzónát” létrejöttét, ami a környező vizet megfosztja az oxigéntől. - írja a Live Science magazin.

A nagy spirál legszélesebb pontjánál 25 kilométer keresztbe, és a Finn-öbölben jelent meg – a Balti-tenger egy karja a Finnország, Észtország és Oroszország között. Az örvény főleg cianobaktériumból áll, valamint némi kovamoszatból. A mikroszkopikus teremtmények tömegét két ellentétes áramlat ütközése által létrejött nagy örvény ejtette csapdába. Gyakori, hogy az óceáni áramlatok összesöprik az algákat és fentről nézve megdöbbentő tengeri látképet hoznak létre. De az ritka, hogy ilyen tökéletes spirál alakul ki.

A tengernek ebben a régiójában minden nyáron természetesen virágzik az alga, amikor a vertikális óceáni keveredés tápanyagbőséget hoz a felszínre. 

Az utóbbi évtizedekben azonban méretük és gyakoriságuk robbanásszerűen növekszik, mivel az emberi tevékenységekből, mint például mezőgazdasági kifolyásokból származó plusz tápanyagokat a vízbe öntik.

 Egy 2023-as tanulmány megmutatta, hogy 2003 és 2020 között az algavirágzás átlagos mérete globálisan 13%-kal növekedett.

2018-ban a műholdas képek egy lenyűgöző cianobaktérium spirál virágzást rögzítettek a Balti-tengeren. Az örvénylő mikrobatömeg elősegítette egy Nyugat-Virginia méretű masszív „halálzónát” létrejöttét, ami a környező vizet megfosztja az oxigéntől.
Fotó:  NASA Earth Observatory/Landsat / Live Science

Bár az algavirágzás vizuálisan lenyűgöző, rendkívül ártalmas. Amikor az alga a felszín közelében felhalmozódik, időlegesen csökken az alul lévő vizek oxigénmennyisége, potenciálisan fojtogatva azokat a közeli tengeri állatokat,

 melyek úgy lélegeznek, hogy a vízből kiszűrik az oxigént. A tudósok gyakran utalnak ezekre az oxigénéhes területekre, mint „holt zónák”.

Ahogy a virágzás növekszik, úgy növekszik a halálzóna. Amikor 2018-ban ez a kép készült, a Finn-öbölben lévő holt zóna körülbelül 70.000 km2 volt, körülbelül ekkora Nyugat-Virginia mérete. Nem csak a halálzónák mérete növekszik, egyre halálosabbá is válnak. 

Az ember által okozott klímaváltozás miatti emelkedő tengerfelszín hőmérsékletek azt jelentik, hogy a felső óceán nem tartalmaz annyi oxigént, mint amennyit tartalmazott, emiatt könnyebben zuhan veszélyes szinte az oxigénszint.

 Egy 2018-as tanulmány feltárta, hogy az utóbbi évszázadban a Balti-tenger oxigénszintje az elmúlt 1.500 legalacsonyabb szintjére esett.

A cianobaktérium spirál egy sokkal nagyobb algavirágzás része volt, ami a Finn-öböl nagy részeit lefedte.
Fotó:  NASA Earth Observatory/Landsat / Live Science

Ezen a nyáron valószínűleg több kiterjedt algavirágzást fogunk látni az utóbbi év rekord tengerfelszín hőmérsékletek miatt, amit részben az utóbbi idő El Nino eseménye idézett elő.

(Forrás: Live Science:  https://www.livescience.com/)