A világ legöregebb sajtja lehet a múmia hajába tapadó furcsa kő

Az egyik ősi múmia, amelyet a Xiaohe temetőben fedeztek fel

Sokunknak lapul lejárt szavatosságú élelmiszer a hűtőszekrényben és a szekrény mélyén felejtve, de semmi sem közelítheti meg azt a közel 3600 éves sajtmintát, amelyet mumifikálódott testekre tapadva fedeztek fel Északnyugat-Kínában. Ez lehet a világ legöregebb sajtja a szakemberek szerint.

Az emberi maradványok a kínai Tarim-medencében található Hsziaohe temetőben felfedezett, több száz koporsóban kerültek elő az 1990-es években. A mumifikálódott holttestek egy részének fején és nyakán egyfajta fehér anyagot találtak a szakemberek, amelyet a világ legöregebb sajtjaként azonosítottak.

Az egyik ősi múmia, amelyet a Xiaohe temetőben fedeztek fel, a hajában lehet a világ legöregebb sajtja
Fotó: Liu, Cell, 2024

A Kínai Tudományos Akadémia tudósai csak most, a legújabb elemzési technikák alkalmazásával tudták igazolni, hogy a bronzkori anyagban tehén és kecske DNS-e található, amit kefirsajtként azonosítottak, ami egy kefirből, valamint baktériumok és élesztő keverékéből készült erjesztett élelmiszer.

Ez a legrégebbi ismert sajtminta, amelyet valaha is felfedeztek a világon. Az olyan élelmiszereket, mint a sajt, rendkívül nehéz több ezer éven át megőrizni, így ez egy ritka és értékes lehetőség a vizsgálatára

 – mondta Qiaomei Fu, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. 

A további elemzések kimutatták, hogy a kefirsajtban magas volt a Lactobacillus kefiranofaciens baktérium szintje, ami arra utal, hogy ezek a mikrobák fontosak a kefir erjesztésében. Ezeket a mikroorganizmusokat ma is használják az ilyen típusú sajtok előállításához. A főbb törzsek:

• Oroszországban és
• Tibetben találhatók.

 

Ez a világ legöregebb sajtja

A Cell tudományos szaklapban publikált kutatás során a szakembereknek sikerült ezt a bizonyos ősi L. kefiranofaciens típust egy Tibetből származó rokon törzzsel összekapcsolniuk. Ez szerintük arra utal, hogy a baktérium innen, és nem Oroszországból származik, ahogy azt korábban feltételezték.

Kefir sajtmintákat találtak egy múmián Kínában
Fotó: Yimin Yang

A paleontológusok úgy gondolják, hogy ezeket a probiotikus kefirszemeket a sajt eltarthatóságának meghosszabbítására és a laktózérzékenység leküzdésére használták, ami az ókori világban is sokkal gyakori volt. 

Ez az eljárás viszont megkönnyítette az emberek számára, hogy biztonságosan megemésszék a jószágaik által biztosított tejet.

 A kutatócsoport szerint az itt vizsgált ősi L. kefiranofaciens azonban nagy valószínűséggel immunrendszeri reakciókat váltott ki az emberi bélben. Más szóval: ez a baktériumfaj az idők során jobban „megbarátkozott” az emberi gazdaszervezetekkel, miközben a tej erjesztésére szolgáló képességei is javultak.

Ez egy példátlan tanulmány, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megfigyeljük, hogyan fejlődött egy baktérium az elmúlt háromezer év során

 – mutatott rá Fu, emlékeztetve, hogy a sajtfogyasztást körülbelül hétezer évre visszamenőleg tudják visszavezetni, bár ennyi idő után persze nagyon kevés bizonyíték maradt. 

A sajt sírokban való jelenlétének oka egyelőre nem világos, de tekintve, hogy az étel egyfajta ínyencségként szolgált akkoriban, így a kutatók szerint valószínű, hogy az apró kis darabkákat kiindulási pontnak szánták a sajtkészítés folytatásához a túlvilágon.