Az emberi maradványok a kínai Tarim-medencében található Hsziaohe temetőben felfedezett, több száz koporsóban kerültek elő az 1990-es években. A mumifikálódott holttestek egy részének fején és nyakán egyfajta fehér anyagot találtak a szakemberek, amelyet a világ legöregebb sajtjaként azonosítottak.
A Kínai Tudományos Akadémia tudósai csak most, a legújabb elemzési technikák alkalmazásával tudták igazolni, hogy a bronzkori anyagban tehén és kecske DNS-e található, amit kefirsajtként azonosítottak, ami egy kefirből, valamint baktériumok és élesztő keverékéből készült erjesztett élelmiszer.
Ez a legrégebbi ismert sajtminta, amelyet valaha is felfedeztek a világon. Az olyan élelmiszereket, mint a sajt, rendkívül nehéz több ezer éven át megőrizni, így ez egy ritka és értékes lehetőség a vizsgálatára
– mondta Qiaomei Fu, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A további elemzések kimutatták, hogy a kefirsajtban magas volt a Lactobacillus kefiranofaciens baktérium szintje, ami arra utal, hogy ezek a mikrobák fontosak a kefir erjesztésében. Ezeket a mikroorganizmusokat ma is használják az ilyen típusú sajtok előállításához. A főbb törzsek:
A Cell tudományos szaklapban publikált kutatás során a szakembereknek sikerült ezt a bizonyos ősi L. kefiranofaciens típust egy Tibetből származó rokon törzzsel összekapcsolniuk. Ez szerintük arra utal, hogy a baktérium innen, és nem Oroszországból származik, ahogy azt korábban feltételezték.
A paleontológusok úgy gondolják, hogy ezeket a probiotikus kefirszemeket a sajt eltarthatóságának meghosszabbítására és a laktózérzékenység leküzdésére használták, ami az ókori világban is sokkal gyakori volt.
Ez az eljárás viszont megkönnyítette az emberek számára, hogy biztonságosan megemésszék a jószágaik által biztosított tejet.
A kutatócsoport szerint az itt vizsgált ősi L. kefiranofaciens azonban nagy valószínűséggel immunrendszeri reakciókat váltott ki az emberi bélben. Más szóval: ez a baktériumfaj az idők során jobban „megbarátkozott” az emberi gazdaszervezetekkel, miközben a tej erjesztésére szolgáló képességei is javultak.
Ez egy példátlan tanulmány, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megfigyeljük, hogyan fejlődött egy baktérium az elmúlt háromezer év során
– mutatott rá Fu, emlékeztetve, hogy a sajtfogyasztást körülbelül hétezer évre visszamenőleg tudják visszavezetni, bár ennyi idő után persze nagyon kevés bizonyíték maradt.
A sajt sírokban való jelenlétének oka egyelőre nem világos, de tekintve, hogy az étel egyfajta ínyencségként szolgált akkoriban, így a kutatók szerint valószínű, hogy az apró kis darabkákat kiindulási pontnak szánták a sajtkészítés folytatásához a túlvilágon.