Felfedték a mágneses pólusváltás hátborzongató titkát

A Föld mágneses mezője kulcsfontosságú védőpajzs a bolygónk számára, amely megóv minket a Napból érkező káros részecskéktől, és fenntartja a földi életet. Ez a tér azonban nem állandó, időnként megfordul, ami drámai következményekkel járhat. Az egyik legutóbbi mágneses pólusváltás, az úgynevezett Laschamps-esemény, több mint 40 000 évvel ezelőtt zajlott le, és a tudósok csak most kezdik teljes mértékben megérteni annak hatásait a Földre és élővilágára.

A Laschamps-esemény egy geomágneses pólusváltás volt, amelyet a Föld magjában kavargó folyékony fémek által generált mágneses mező instabilitása idézett elő. Az esemény megtörténtét a franciaországi Laschamps lávafolyamokban hagyott nyomok alapján igazolták. 

A mágneses pólusváltás védtelenné teszi a Földet
Fotó: Science Photo Library via AFP

A kutatók kimutatták, hogy az esemény idején a mező erőssége drasztikusan csökkent – mindössze 5 százaléka volt a jelenlegi mágneses tér erejének –, ami lehetővé tette, hogy a Napból érkező kozmikus sugárzás sokkal nagyobb mértékben hatoljon a bolygó légkörébe.

Ez az intenzív sugárzás az ózonréteg károsodásához és a globális éghajlati viszonyok megváltozásához vezethetett. Ezen túlmenően, a kutatók úgy vélik, hogy 

az esemény hozzájárulhatott Ausztrália ősi megafaunájának kipusztulásához, valamint az emberi életmód megváltozásához, különösen ami a barlanghasználatot illeti

– olvasható a Science Alert cikkében.

A Laschamps-esemény során tapasztalható pólusváltás nagyjából 250 év alatt zajlott le, a mágneses mező pedig 440 éven át maradt ebben az állapotban. Ekkor a földi mágneses mező annyira gyenge volt, hogy számos káros hatás érte az űrből a Földet.

A mágneses pólusváltás hatása a modern világra

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2013 óta működteti a Swarm-küldetést, amely a Föld mágneses mezejének változásait követi nyomon. A Swarm műholdak adatainak elemzése során a tudósok felfedezték a Dél-Atlanti anomáliaként ismert területet, ahol a mágneses mező különösen gyengének számít. 

Ez az anomália növekvő sugárzásnak teszi ki az itt elhaladó műholdakat, ami felvetette egy közelgő újabb mágneses pólusváltás lehetőségét.

Bár a jelenlegi kutatások szerint a Dél-Atlanti anomália nem feltétlenül jelzi a pólusok közeljövőben történő megcserélődését, a tudósok továbbra is figyelemmel kísérik a geomágneses mező ingadozásait. A mágneses tér drámai gyengülése vagy megfordulása nemcsak technológiai rendszerekre, például műholdakra és rádiókommunikációra lenne hatással, hanem potenciálisan befolyásolhatná a földi életet is.