Tulassay Tivadar

Azt, hogy egy fehérvérsejt (limfocita) hogyan fog reagálni egy számára idegen anyagra, meghatározza, hogy milyen típusú közegben nevelkedett. Magzatok esetében ún. Th2 dominancia van jelen, ennek köszönhető, hogy a magzatot, mint az anya számára idegen fehérjét, az anyai szervezet nem veti ki magából. A születés után a Th2 mellett Th1 típusú sejtek is keletkeznek - ezek hatására lép fel a kórokozókkal szembeni védelem.

Rendkívül fontos, hogy a Th2 és Th1 típusú sejtek között egyfajta harmonikus egyensúly alakuljon ki: ha ez nem következik be, allergiás betegségek (Th2 túlsúly) vagy autoimmun kórképek (Th1 túlsúly) léphetnek fel. Az egyensúly létrejöttéhez rendkívül fontos a jótékony bélbaktériumok, így az egészséges bélflóra szerepe - aminek a kialakulását a szoptatás elősegíti.

A fenti elméleti megfontolásokat gyakorlati megfigyelések is alátámasztják. Allergiás gyermekekben kevés a Lactobacillus és a bifidusflóra. Allergiás gyermekekben a felnőttekre jellemző baktérium-alfaj dominál, míg a nem allergiásokban a csecsemőkre jellemző típusú Bifidus-túlsúly észlelhető. S ennek megfelelően alakul az allergiás betegségeket kiváltó cytokinek termelése is. Atópiás gyermekekben sok clostridium baktériumot (káros törzsek) mutattak ki, s kevés volt a Bifidus törzs (s az is a felnőttre jellemző alfaj).

Nemcsak az anyatej hiánya, hanem a betegségek és az antibiotikus kezelés is megváltoztathatja a bélflórát. A nem kellően indokolt, fölöslegesen adott antibiotikum egyik legnagyobb hátránya, hogy kipusztítja a normális Lactobacillus és Bifidobaktérium bélflórát is, és helyette gombák és más típusú baktériumok lepik el a bélfalat. Bár ezek nem feltétlenül okoznak betegséget, az immunológiai egyensúly területén számolni kell káros következményeikkel. Belga gyermekeknél azt mutatták ki (Droste és munkatársa), hogy az első életévben adott antibiotikum egyes allergiás betegségek megjelenésének kockázatát jelentősen fokozta (asztma esetében 1,7, szénanáthánál 2,3, ekcémánál 1,3-szoros volt a kockázat emelkedése). A jelenség allergiára egyébkén hajlamos egyénekben ugyanúgy megfigyelhető volt, mint a nem fogékonyaknál.

Sajnos azt is látnunk kell, hogy a nyugati életforma is nyomot hagy ezen a területen. A hasonló geográfiai körülmények között élő svéd és észt gyermekek bélflórája alapvetően különbözik: az észt gyermekeknél a Lactobacillus, a svédekben a Clostridium dominál. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a mai észt minta megegyezik az évtizedek előtti nyugat-európaival.