Tulassay Tivadar

IV. A higiéné-hipotézis

Az elmúlt évtizedek alatt a nyugati típusú életmód kifejlődésével párhuzamosan nőtt a légúti allergiás betegek száma. Fleming a szénanátha elterjedését az iparosodást követő forradalmi járványnak tekinti. 2002-ben az EU illetékesei szerint "az allergia népbetegség", s minden 5. ember élete folyamán valamilyen allergiás betegségben szenved. Hiba volna azt gondolni, hogy e "járvány" kizárólag környezeti ártalom következménye, hiszen ismert az örökletes tényezők jelentősége is. A légúti allergiás megbetegedések robbanásszerű növekedése a civilizált világban az utóbbi évtizedek során azonban paradox módon összefügghet azzal, hogy környezetünkben jelentősen javultak a higiénés viszonyok, antibiotikumokat és védőoltásokat alkalmazunk stb. Vagyis a nyugati civilizáció áthangolja a korai csecsemőkori immunrendszer fejlődését s ez az áthangolt immunrendszer kedvez az allergiás betegségek kialakulásának.

Animáció: A tisztaság FÉL egészség (swf)

A higiéné-hipotézis szerint a mikrobákat nem tekinthetjük kizárólag szervezetünk ellenségeinek, hanem még a mérsékelten patogének is szükségesek az immunrendszer normális fejlődéséhez. Az immunrendszer születés utáni érése hónapokat, éveket vesz igénybe. Tulajdonképpen aktív tanulási folyamat, amelynek során az immunrendszernek szüksége van rá, hogy kapcsolatba kerüljön azokkal a környezeti, illetve mikrobiális antigénekkel, amelyekre a későbbiek során tökéletes választ kell produkálnia. A baktériumok ebből a szempontból tekinthetők természetes adjuvánsnak.

A baktériumfal lipopoliszacharid-komponense a másik jelentős tényező a Th1 jellegű immunválasz kialakulásában.

Animáció: Az immunrendszer érése ideális esetben (swf)

Mindezek alapján mondjuk, hogy bizonyos mértékű infekcióra, helyesebben a mikrobákat felépítő anyagokra van szüksége a fejlődő szervezetnek, hogy immunrendszerében kialakuljon a Th1 / Th2 egyensúly a magzati élet Th2 túlsúlyával szemben. Ennek elmaradása, vagyis a Th2 aktivitás fennmaradása biztosan kedvez az allergiás betegségek kialakulásának. Újból megemlítem, hogy a korábban tárgyalt, az anyatejes táplálás eredményeképpen a bélben elszaporodó tejsav-baktériumok (lactobacillus és bifidobaktérium fajok) állandó mikrobiális ingert jelentenek a bél immunrendszerének anélkül, hogy bármilyen toxikus hatással bírnának.

Ennek az elméletnek a gyakorlati érvényesülését néhány vizsgálattal szemléltethetjük. Az elmúlt néhány évben számos epidemiológiai vizsgálatban hasonlították össze a farmokon élő és a nem farmokon élő gyermekek körében az allergiás betegségek előfordulását. A jól megtervezett vizsgálatokat Svájcban, Németországban, Ausztriában, illetve a skandináv országokban, valamint Ausztráliában és Észak-Amerikában folytatták le. Minden vizsgálatból az derült ki, hogy a farmokon élők körében kevesebb az atópia, allergia, mint a nem farmon élők között. Még olyan eredmények is születtek, amelyek szerint a farmokon élő gyermekek között kevesebb a légúti allergia, mint az ugyanabban a helységben, de nem farmon élők körében. Ennek az a magyarázata, hogy az istállóban, a házban, a konyhai háziporban, a gyermekek matracaiban magasabb mennyiségű Gram negatív baktériumból származó endotoxint találtak, mint az állattartás nélküli családokban. Ám ez nem azt jelenti, hogy ezek a gyermekek gyakrabban betegszenek meg a baktériumtól, hanem hogy klinikai betegség nélkül immuntolerancia alakul ki bennük. A baktériumok tanítják az éretlen immunrendszert, ami hozzájárul a Th1 arány növekedéséhez, a Th2 allergiás immunválasz csökkenéséhez.