Jökullok hátán Izlandon

Az emberek többsége nyaranta leginkább meleg vidékekre utazik, és igyekszik messze elkerülni a hidegebb tájakat. Akadnak azért olyanok is, akiket vonz a dermesztő klíma, akiket nem kell sokáig kéretni, hogy megmártózzanak akár a fagypont körüli vízben is. A legutóbbi expedíciónk célpontjának Izlandot választottuk, mert ez az ország nemcsak felszíni látnivalókban bővelkedik, hanem búvárkodás szempontjából is fantasztikus élményekkel kecsegtetett.

Utunk előkészítése, a tervezés és felkészülés körülbelül fél évig tartott: összegyűjtöttük a felszerelést, megterveztük az útvonalat és az időbeosztásunkat. Az indulásra összeállt csapat túlnyomó része profi búvárok közül került ki, és egy helybéli idegenvezetőt is felfogadtunk, aki segített megszervezni a szállítási, szállás- és palacktöltési lehetőségeket. Bár alapvetően búvárexpedícióra indultunk, szerettük volna a lehető legtöbbet megnézni az országból, úgyhogy egy teljes szigetkörnél kevesebb szóba sem jöhetett.

Izland földje rendkívül sokszínű, alakját a hatalmas területeken elterülő gleccserek és vulkánok még napjainkban is állandóan formálják. Ebben az országban sokszorosan igaz a mondás, miszerint az ellentétek vonzzák egymást: tűz és jég, hőforrások és jéghideg gleccsertavak találhatók itt, a gyorsan változó időjárás miatt rövid időn belül átélhetjük a kellemesen enyhe időt, a viharos esőt majd az ezt követő hirtelen havazást is. A táj szépsége magával ragadó, nem véletlen, hogy számos filmet forgattak errefelé. Ahogy a vörösessárga színű éjféli nap bíborba vonja a környező hegyek gerincét, ahogy a menydörgő zuhatagok párafüggönyén kirajzolódik a szivárvány, vagy amikor a gejzírek és iszapfortyogók sziszegve, sisteregve kilövellik magukból forró tartalmukat, mind megannyi festői megnyilvánulása a természet ezerarcúságának.

Egymást érik a szebbnél szebb természeti képek, s a megélhető csodák száma csak kíváncsiságunktól és a rendelkezésünkre álló időtől függ. Láttunk mindenféle lávamezőket, melyek 1000-2000 évesek, illetve a 80-90-es évekből származó fiatalabbakat a Krafla vulkán közelében. A lávamezők életkorára jól lehet tippelni a formák lekerekedettsége és az azokat benépesítő moha, illetve zuzmórétegek vastagsága alapján. Érdemes megemlíteni, hogy Izlandon találhatók Európa legnagyobb összefüggő jégmezői is, amelyeket errefelé jökullnak neveznek. Vastagságuk akár az 1000 métert is elérhetik és komoly éghajlat-módosító hatásuk van. Egy ilyen jökullnál, a helybeli fókák példáját követve megmártóztunk a jégmező lábánál fekvő tóban, ahol a gleccserről leváló hatalmas jégtáblák közé kétéltű járművekkel szállítják a turistákat.

Számunkra mégis a vizek által nyújtotta csodás világ volt a leglenyűgözőbb. Felejthetetlen élményt nyújtanak a víz alatti, közel hetven méter magas, tengerfenékről felnyúló termál kémények, az úszó jégtáblák között vadászó fókák, vagy mondjuk az európai és amerikai kőzetlemezek között húzódó, folyamatosan mélyülő, 3 fokos, olvadt gleccservízzel teli hasadékokban történő merülések, ahol a látótávolság a 100 métert is eléri.

Explorer Magazin