Nyaralás az Istenekkel

A három földnyelven fekvő Halkidiki-félsziget mélyen benyúlik az Égei-tengerbe, amelynek vize már kora májusban eléri a 22 fokot. A szigetet ismét felfedezik maguknak a turisták, hiszen a homokos tengerpartok és a napsütés mellett a környék a kulturális látnivalókban is bővelkedik.

Meteorák

Amikor az aszkézis hívei a XII. században Isten dicsőítése, és ennek gyakorlása céljából a világtól távoli, félreeső helyet kerestek, a Pindosz-hegység barlangjaiban kiváló helyszínre leltek. Az első szerzeteslakok is ebben az időszakban épültek, míg a mai meteórák néven ismert épületeket, a kora bizánci kolostorépítészet csúcspontjainak tartják. A meredek sziklák tetejére épült vallási épületcsoportok a mai napig Görögország legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak. A Meteora szó egyébként "levegőben lebegőt" jelent. Nem véletlen, hiszen a magányosan álló szirtek 100-150 méter magasak.

A Meteorákon összesen huszonnégy kolostor található, melyek egyenként 600 évnél is idősebbek. A kolostorok közül ma már csak ötöt használnak valójában a szerzetesek. A kolostorok legtöbbje kőbe vájt, szűk, cellaszerű szobákból, közös étkezőhelységekből, cseréptetőkből és az esővíz gyűjtésére alkalmas ciszternarendszerből áll. A rendházakban többnyire csak néhány szerzetes él, de akad olyan is, ahol apácák élik a csendes mindennapjaikat.

Akik buszos vagy autós kirándulás keretében fedeznék fel a Meteorák szirtjeit, azoknak érdemes az Olymposz - hegység vonulatai mentén húzódó útvonalat választani.

Athosz hegy: hölgyeknek csak mesziről

Az Agiosz Orosz öbölben hajózva már messziről feltűnik az Athosz-hegy 2026 m-es, tengerből kiugró fenséges csúcsa. Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox kolostor otthona, amelyek autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött, keleti ortodox hitű férfiak élhetnek.

Azok a lakók, akik nem szerzetesek, a félsziget fővárosában Karüeszben laknak. Összességében mintegy 1400-an élnek a félszigeten. Mivel az Athosz- félsziget egy kizárólag férfiak által lakott zárt vallási közösség, melynek hatalmas pompás kolostorait csak a tenger felől lehet megtekinteni, a hölgyek kizárólag a hajókirándulások alkalmával, a fedélzetről csodálhatják meg a nyolc legjelentősebb kolostort és a különleges tájat. Az összesen húsz kolostorból álló köztársaság a korábbi kiváltságos státuszát őrizve 1913-ig török uralom alatt volt. Az 1912- 1913. évi balkáni háborúk során a görög hadsereg elfoglalta ugyan Athoszt, de a Szent Hegyet önálló, már akkor semleges állammá nyilvánították.

A köztársaság irányítást egy úgynevezett Szerzetesi Tanács látja el, élén annak elnökével. Egy 1060-ban kelt és máig érvényes bizánci bulla szerint nemcsak nőknek, de gyermekeknek és eunuchok számára is tilos a félsziget területére lépniük, sőt azok a hajók, amelyek fedélzetén nők is tartózkodnak, csak 500 méterre közelíthetik meg Athosz partjait.

Szabó Kata