Unja a tömeget? Ide menjen!

Zavarja, ha egy túrán lépten-nyomon kirándulókba botlik? Inkább elkerülné azokat a helyeket, ahol hemzsegnek a turisták? Összegyűjtöttünk öt kevésbé ismert, de annál szebb hazai úticélt, ahol még nem kell tömegektől tartania.

Béda-Karapancsa

Valószínűleg sokan nem is hallottak még erről különös nevű helyről, mely a Duna magyarországi alsó szakaszának európai szinten is ritka ártéri élőhelye. Béda-Karapancsa tulajdonképpen Gemenc kistestvére, ahol az ártéri erdők sűrűjében gazdag állatvilág, többek között az egyik legjelentősebb hazai rétisas- és feketególya-állomány él.

A terület megismerésének legjobb módja, ha csatlakozunk a Duna-Dráva Nemzeti Park valamelyik szakvezetéses túrájához. A terület adottságaiból adódóan egy túrázó számára a legjobb közlekedési eszköz errefelé a kenu és a bicikli, de lovasszekeres túrákat is érdemes kirpróbálni. Nem túl hosszú és nem is nehéz túra, ha péládul Mohácsról eltekerünk Kölkedre, ahol az ország egyetlen Fehér Gólya Múzeumát is megnézhetjük. A fehér gólyát mindenki ismeri, a kölkedi múzeum azonban bebizonyítja számunkra, hogy egy jól ismert fajról is lehet még újat mondani.

A Fehér Gólya Múzeum Kölkeden Forrás: Komlós Attila, Duna-Dráva Nemzeti Park

Tiszazug

A Tisza és a Hármas-Körös által közrezárt Tiszazug a vízitúrázók kedvelt célpontja lehetne, de valahogy még mindig csak elvétve látni őket errefelé. A kerékpáros turizmus is csak mostanában kezd erőre kapni. Pedig a folyókat kísérő árvízvédelmi töltéseket mintha csak a bicikliseknek teremtették volna. A szintkülönbség szinte nulla, és unalmasnak sem nevezhető a táj, hisz a töltések mellett ártéri erdők, rétek, mocsaras területek váltakoznak.

Ilyenkor augusztusban még extra látnivaló is akad. A vonuló madarak - például fehér és fekete gólyák - már gyülekeznek, és kisebb-nagyobb csapatokban próbálják feltölteni energiaraktáraikat a töltések melletti kubikgödrökben és a tarlókon.

Ha nemcsak túrázni akarunk, találhatunk itt egyéb programokat is. Itt van például az Alföld egyik legismertebb termálfürdője. Bár Cserkeszőlőn kivételesen nem igaz, hogy nincs tömeg, épp ezért, aki nem bírja a túlzsúfolt strandokat, inkább hétköznap menjen fürdőzni. A szomszédos Tiszakürtön érdemes sétálni egyet az arborétumban, ahol a telepített fákon kívül olyan, több száz éves tölgymatuzsálemek is élnek még, melyek az Alföldön egykor gyakori keményfa-ligeterdőkből maradtak meg. De kirándulhatunk például Szarvasra is, ami aTiszazug egyik településétől sincs túl messze és ahol évről-évre egyre több látnivalóval várják a turistákat.

Pillantás a hídról - a Hármas-Körös Öcsödnél Forrás: Tóth Judit

Fülöpházi homokbuckák

Nem tartozik a klasszikus nyári túracélpontok közé, azonban annyira különleges vidék, és annyira más, mint az ország többi része, hogy bármikor nagy élményt nyújt. A buckavidék nyári forróságban leginkább félsivatagi tájakra emlékeztet, így a megfelelő fényvédelem és elegendő ivóvíz itt különösen fontos. A forró nyári napokon kora reggeli és a késő délutáni órákban érdemes jönni.

A kiskunsági homokvidék legérdekesebb területei, például a legnagyobb homokbuckák és néhány szabadon mozgó futóhomokfelszín fokozottan védett területek, így oda csak a Kiskunsági Nemzeti Park engedélyével vagy szakvezetéses túra keretében lehet bemenni.

A buckavidék Forrás: Tóth Judit

A Báránypirosító tanösvény azonban szabadon látogatható. Az útvonal a félig kötött homokterületek élővilágát és geológiáját mutatja be. A tanösvény az 52-es út mellett található Naprózsa Oktatóközpont parkolójából indul. A közel 2 km-es túrán augusztusban is számos érdekes növényt látni, és a nagy kedvenc, az elképesztő színekben pompázó zöld gyík is gyakran feltűnik.

Nemrég adtak át a közelben egy másik tanösvényt is. A Garmada tanösvény szintén a Naprózsa Oktatóközpont parkolójából indul, csak épp az ellenkező irányba tart. A 7 km-es útvonal Fülöpháza központjába vezet. A tanösvény nem önmagába visszatérő, így kalkulájuk be, ha az autót a kiindulóponton hagytuk, oda vissza is kell jutnunk valahogy.

A buckavidék Forrás: Tóth Judit

Vendvidék

Túl az Őrségen, az ország legnyugatibb részén találjuk a Vendvidéket. Piciny falvak, dimbes-dombos táj, gyönyörű erdőségek, virágpompában úszó kaszálórétek és végtelen nyugalom. Valahogy így lehetne jellemezni ezt a vidéket, ahová az Őrség turistáinak már csak a töredéke látogat el. Ha valakinek elege van a tömegből, a nagyvárosi életből, ennél jobb menedéket aligha találhat.

A szomszédos Őrségtől eltérően itt nem szeres, hanem szórványtelepülések voltak a jellemzőek, a magányos porták egymástól viszonylag távol helyezkedtek el. Néhány településen - például Apátistvánfalván, Kétvölgyben vagy Orfaluban - ez máig megmaradt, és a pár száz lakosú falvak hosszú kilométereken át nyújtózkodnak.

A vidék megismerésének egyik legjobb eszköze a kerékpár. Egyik kedvenc útvonalunk egy egynapos, Vendvidékről induló körtúra, mely áthalad az Őrségen, és még a Rába partjára is kifut. Apátistvánfalvától indulva, Farkasfán át érinti Szalafőt és Őrinszentpétert, aztán észak felé fordulva Kondorfán át, Csörötneknél jut ki a Rábához, majd a Hársas-tó felé tér vissza Apátistvánfalvára.

A távolban Apátistvánfalva Forrás: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

A Vendvidék remek kiindulópont osztrák és szlovén túrákhoz is, hisz innen mindkét ország szinte csak egy lépés. Felsőszölnök határában találkozik a magyar, osztrák és szlovén határ, amit a Hármashatár-kő is jelez, és ez egyben az ország legnyugatibb pontja is.

Kis-Sárrét

Békés megye észak-keleti csücskében, a román határ mellett elterülő Kis-Sárrét szinte mindenhonnan messze van. Ennek ellenére megéri a hosszú utazás, mert egy olyan hely, ahol még megmaradt valami az egykori, hatalmas „vadvízországból". Itt úgy lehet órákon keresztül gyalogolni, hogy a madarakon, őzeken és vaddisznókon kívül mással nem igen találkozik az ember.

Nem sok emberrel lehet találkozni Forrás: Tóth Judit

A Kisvátyoni Tanösvényen közelebbről is megismerkedhetünk az itteni gazdag élővilággal. A tanösvény nyolc kilométer hosszú és az Alföldi Kéktúra útvonalának is része. A tanösvény felénél egy magasles áll, ahonnan rálátni a begécsi halastavakra. A begécsi és a biharugrai halastavak a második legnagyobb halastórendszer hazánkban, s gazdag madárviláguknak köszönhetően, mint nemzetközi jelentőségű vizes területek, a ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak.

A csendes Biharugra leghíresebb szülötte Szabó Pál író. 1948-ban egy alföldi falu életét bemutató regénytrilógiájából készült a Talpalatnyi föld című film. Az író egykori lakóháza ma múzeum. A közeli Geszten érdemes megnézni a Tisza-kastélyt, ahol Tisza Kálmán és fia, Tisza István is élt, és ahol egy ideig házitanítóként Arany János is dolgozott. Az épület pompája mára jócskán megkopott, de még így is szép.