1. Elégedettebbek az életükkel
A külföldön élők jelentős része (78 százaléka) elégedettnek, 20 százaléka pedig tökéletesen elégedettnek vallja magát. Tízből csupán egy érzi úgy, hogy jobban is alakulhatott volna az élete. Egy hetes skálán a hazát cserélők átlagosan 5,3 pontra értékelték az elégedettségüket, miközben a World Happiness Report 2017-es felmérése szerint a hazájukban élők pontosan ugyanilyen értéket adtak meg – csak éppen egy tízes skálán. Vagyis
a külföldön élők jelentősen boldogabbnak vallják magukat, mint akik nem hagyják el a hazájukat.
2. Könnyebben oldják meg a problémákat
William W. Maddux (Insead Business School) kísérlete szerint jelentősen javult azoknak a diákoknak a problémamegoldó képessége, akik legalább egy évet töltöttek egy idegen országban. A nyitottság, az idegen kultúra megismerése képessé tette őket arra, hogy meglássák az összefüggéseket látszólag teljesen különböző gondolatok között, ez pedig mind a magán-, mind a szakmai életükben előnyükre vált.
3. Kreatívabbá válnak
Angela Leung, a szingapúri Management University kutatója kimutatta, hogy más kultúrák megismerése növeli a kreativitást. Azok a diákok, akik a sajátjukon kívül legalább még egy országban hosszabb időt töltöttek, kreatívabb megoldásokkal rukkoltak elő, szokatlan, érdekes gondolataik támadtak, amelyeket meg is tudtak valósítani. Ezek után nem meglepő, hogy a külföldön hosszabb-rövidebb ideig élők 10 százaléka valamilyen művészi tevékenységet folytat.
4. Rájuk talál a nagy szerelem
A külföldre költözők közül minden negyedik már az új hazájában találja meg a párját.
Ezeknek a kapcsolatoknak a 64 százalékában a partner az új ország szülötte.
5. Idegen nyelveket tanulnak
Tízből egy kivándorló eleve nyelvtanulás céljából megy az idegen országba, de persze ennél sokkal többen profitálnak nyelvileg is a kalandból. Minden harmadik megkérdezett alapszinten beszéli a választott ország nyelvét, 43 százalékuk pedig biztos nyelvtudással rendelkezik. Az Internations tagjai között végzett felmérés szerint a jelenleg külföldön élők 84 százaléka legalább két nyelven beszél, 22 százalékuk azonban négy vagy még annál is több nyelven tudja megértetni magát.
6. Modern kori úttörőknek érzik magukat
Hogy mi a közös az Újvilágban szerencsét próbáló 17. századi telepesek, a felfedezők és a mai expatrióták között? Az a bátorság, hogy
nem ijednek meg az ismeretlentől és a váratlan kihívásoktól.
Mindegy, mi okból hagyják el a hazájukat, egy adódó munkalehetőség (31 százalék), szerelem (25 százalék), jobb életminőség (8 százalék) vagy a kaland (7 százalék) kedvéért, valamennyien felfedezőnek érzik magukat.
7. Toleránsabbak lesznek
Nem könnyű beilleszkedni egy idegen országba. De ha valaki hozzászokik választott országa szokásaihoz, nyitottabbá, toleránsabbá válik más idegen kultúrák iránt is. Rona Hart, az East London Egyetem professzora kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy akik hosszabb-rövidebb ideig külföldön élnek, kevésbé hajlamosak az előítéletességre, és jobban el tudják fogadni a sajátjuktól eltérő véleményeket és magatartásmódokat – azokat is, amelyeket korábban elítéltek vagy elutasítottak volna.
8. Extrovertáltabbá válnak
Két német kutató 1100 diák bevonásával végzett kutatást arról, milyen hatással van a külföldön töltött idő az ember személyiségére. A kísérletben résztvevő diákok fele a kérdéses időszakban külföldre ment tanulni, a másik fele pedig otthon maradt. A kutatók jelentős különbséget fedeztek fel a két csoport szociális kompetenciái között. Azok a diákok, akik egy időre elhagyták az otthonukat, családjukat, barátaikat,
sokkal nyitottabbá, barátságosabbá, extrovertáltabbá váltak,
hiszen az ismeretlen helyen új szociális hálót kellett kiépíteniük.
9. Úgy érzik, az egész világ az otthonuk
A külföldön élőket összefogó Internations internetes közösség közel hárommillió tagot számlál. A körükben végzett felmérés szerint a többségük úgy érzi, hogy az idegen országban tartózkodás az egész életüket megváltoztatta. Sokan nem egyszerűen „hazát cserélnek”, hanem életük során több idegen országban is élnek huzamosabb ideig. Egyikük így fogalmazott: „Már nem nagyon tudom elképzelni, hogy huzamosabb ideig egy helyen éljek. Nem állampolgárnak, hanem világpolgárnak érzem magam.” A megkérdezettek 38 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy visszatér a szülőhazájába.