Gyönyörű túraútvonal szeli át Magyarország legnagyobb egybefüggő erdőségét

Egy Dunakanyarból induló páratlan gyalogtúra, amely átszeli hazánk legnagyobb egybefüggő erdőségét, majd a szlovákiai Ipolyságon ér véget. Ez a honti piros, amelynek mind az ötvenhárom kilométerét élvezettel jártuk végig. Második rész.

A túra Nagymarostól Márianosztráig tartó szakaszáról beszámolónk első részében olvashattak, most pedig a Szlovákiába átnyúló végállomásig követjük a piros jelzést. A kolostoráról, börtönéről és bányászatáról híres Márianosztrát nyugati irányban, a Fogház-kert, majd az egykori Brécska-bánya mentén hagyjuk el. Az 1988-ig működő kőfejtő a 40-es évek óta üzemelt, és a második világháború után nagy szerepe volt a vasúti pályarekonstrukciókhoz nélkülözhetetlen zúzott kő előállításában.

Márianosztra bazilikája a Csák-hegyről Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A hiányzó tatárfej

Anno itt is keskeny nyomtávú vasúttal hordták a rakományt, akárcsak a közeli Bezina-völgyben, ahol a közelmúltban sokak örömére újraéledt a kisvasút. Ennek a felújított vonalnak köszönhetően

Szobtól Márianosztrán át egészen Nagybörzsönyig vonatozhatunk

kényelmesen szemlélődve, gyakorlatilag átszelve a Börzsönyt.

A Koldus-árokban enyhe emelkedésben többször is keresztezzük az itt csörgedező erecskét, amelyet a Koldus-kút táplál. A völgyből kifordulva már meredekebben kapaszkodunk a Koppány-nyeregig, ahonnan érdemes egy kis kitérővel, illetve további fölmenettel ellátogatni a Nagy-Koppányra, ahonnan pompás kilátás tárul elénk a dél-börzsönyi tűzhányók látványos kúpjaira. Ez a pár száz méteres kitérő igazán megéri a fáradozást, és jelentősebb időveszteséget sem jelent.

Kilátás a Nagy-Koppányról Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Koppány-nyeregtől a honti piros előbb a Kis-Koppányra, majd a szintén panorámás Gömbölyű-kőhöz vezet. Ez az 509 méteres magaslat a Nyugat-Börzsöny egyik kevéssé ismert kilátópontja. A Gömbölyű-kő nem magasodik a környezete fölé, de a kopár hegyoldalnak köszönhetően a völgyekkel sűrűn szabdalt vidéket egymás mögött felsorakozó hegyek végtelen csoportjaként látjuk.

A Gömbölyű-kő Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Innen négy kilométer ereszkedés után érünk ki az erdőből Nagybörzsönybe, amely annak idején aranybányáinak köszönhette városi rangját. A festői fekvésű település múltja egészen az államalapításig nyúlik vissza.

Maga Szent István királyunk ajándékozta a községet az egyháznak,

így nem meglepő, hogy a román stílusú templomot neki ajánlva szentelték fel.

A nagybörzsönyi horgásztó Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A lőrésszerű ablakok és a kőfalkerítés erődszerű megjelenést kölcsönöznek az épületnek. Érdekes faragványokat vehetünk észre a robusztus szentélyen körülfutó kőpárkányon:

tizennyolc lógó bajszú, mongol arcvonású fejet.

Állítólag a falut megtámadó tatárokat jelenítik meg, akiknek anno levágták a fejét. Az ívsor egyik kazettája azért üres, mert az egyik betolakodónak sikerült elmenekülnie. Hazánkban kevés ilyen korú templom létezik, amelyben ma is vannak szertartások, és amely az év minden szakában látogatható.

Nagybörzsöny Árpád-kori temploma ma is eredeti célja szerint funkcionál Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A festői környezet, a régmúltat idéző takaros házak, a vízimalom és a tájház, a bányásztemplom, valamint a kisvasút rendkívül vonzóvá teszik a települést, amelyet egyre több kiránduló fedez fel magának. Ennek köszönhetően a vendéglátás színvonala is sokat javult az utóbbi időben, a helyi ízek külön vonzerőt képviselnek a nagybörzsönyi palettán.

Bronzkori sáncok

Az 53 kilométeres piros túrának körülbelül a felénél járunk, amikor Nagybörzsöny Bogár-kertnek nevezett határában a hegyek felé vesszük az irányt. Az őskortól egészen a középkorig tartó időszakból egy sor régészeti lelet került elő innen nem is oly régen, ami azt bizonyítja, hogy

Nagybörzsöny már jóval az írásos említések előtt lakott terület volt.

A Börzsöny számos pontján találtak hasonló leleteket, következő kilométereink során mi is egy ilyen leletben gazdag, panorámás bércen fogunk végiggyalogolni, ahol a történelmi nyomok sokszor szabad szemmel is jól láthatóak.

Nagybörzsöny, bányásztemplom Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Meredek és viszonylag hosszú emelkedésben hódítjuk meg a 714 méter magas Magyar-hegyet, amelynek oldalából többször is pompás kilátás nyílik a hegyekkel és völgyekkel tagolt, végtelennek tűnő tájra. A környék többi magaslatához hasonlóan

a Magyar-hegy tetején is bronzkori sáncok nyomaira bukkanhatunk,

amelyek egyértelműen bizonyítják a hajdani telep létezését.

Némi szintvesztéssel érünk át a Bánya-tetőre, majd újabb emelkedésben kapaszkodunk fel a Vár-bérchez, ahol néhány falmaradványt is láthatunk az egykori erősségből. A fő vonzerőt mégis inkább az jelenti, hogy lenyűgöző kilátás tárul elénk a Magas-Börzsöny csúcsaira és a kaldera lefutó hegygerinceire.

Ismét a hóhatár fölött, a Magyar-hegy oldalában Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Salgóvár

A várat valószínűleg a Hont-Pázmán nemzetségből származó Salgó, a környék első birtokosa építtette a 13. század második felében. Salgó várát első ízben 1386-ban említi okirat, ekkor királyi birtok volt. 1394-ben Szécsényi Kónyafi Simon, majd fia, Salgói Miklós volt a vár ura. Utóbbi azonban hamis pénzt veretett és házasságtörő viszonyt folytatott Garai János temesi és pozsegai ispán feleségével, Hedvig hercegnővel. Bűnei miatt Luxemburgi Zsigmond király utasítására birtokait elvették, Salgó várát pedig 1424-ben lerombolták. Nem sokkal később az uradalmat Lévai Cseh Péter szerezte meg, de 1504-ben már csak romként említik az iratok.

Egy kb. 15-18 millió évvel ezelőtt beszakadt vulkán peremén sétálunk, amely ma a Magas-Börzsöny nyugati szélét jelenti. A jobbra elterülő völgyek és az észak felé lefutó hegygerincek képezik a kalderát, vagyis azt a vulkáni krátert, amely anno beomlott, majd később részben feltöltődött. A Kövirózsáson, a Holló-kőn és a Jancsi-hegyen végigvezető gerincen több alkalommal is megcsodálhatjuk a Börzsöny talán legszebb panorámáját, amely különösen lombhullás után tárja fel előttünk a táj lenyűgöző tagoltságát.

Kilátás a Csarna-völgyre és a Magas-Börzsönyre a Holló-kőről Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Jancsi-hegy sziklás terepén újfent különös nyomokra bukkanhatunk. Talán elsőre fel sem tűnik számunkra, de vannak itt olyan kőrakások, melyek nem véletlenül emlékeztetnek sáncokra. Ezen a területen 1986-ban zajlott ásatás, amelynek során

többségében késő bronzkori, az úgynevezett urnasíros kultúrához tartozó leletek kerültek elő.

Az őskori cserepekhez képest jóval kevesebb 12-13. századi edénytöredék került elő, de ezek is azt bizonyítják, hogy a terület az Árpád-korban is lakott volt. Azt viszont még az ásatások sem tudták kideríteni, hogy kik és mikor építették ezt a sáncokkal körbevett lakótelepet.

Salgóvár sziklája és a tövében álló fal maradványa Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Az olimpikon és a betyár

A hullámzó hegygerincen vezető ösvény alatt húzódik a hegység egyik legérintetlenebb völgye, a Csarna-, vagy másik nevén Fekete-völgy. Ennek a völgyszorosnak a vadregényességét nem csupán az itt élő ritka növény- és állatfajok adják, hanem az egykori kisvasút manapság utópisztikus látványt nyújtó pályája is. A pályaszakasz felújításával kapcsolatban

heves viták zajlottak a természetvédők és a kisvasút pártján állók között.

Jelenleg úgy fest, az agrárminisztérium nem támogatja a beruházást, amely egyesek szerint végveszélyt jelentett volna a Csarna-völgy páratlan élővilágára, mások viszont úgy vélték, természetkárosítás nélkül is kivitelezhető lett volna a pályarekonstrukció.

Ötven éve már járt erre kisvasút, a maradványai még mindig láthatóak az erdőben Forrás: Pálinkás Csaba/Travelo

A hegygerincről a piros ösvény meredek ereszkedésben éri el az Erdei Múzeumvasútjáról híres Kemencét. Pár száz forintért cserébe nem csupán egy látványos múzeumot, hanem egy ma is működő vasúti parkot tekinthetünk meg, amely korosztálytól függetlenül mindenki számára érdekes lehet. Régi és ma is töfögő gépcsodák, helytörténeti érdekességek várnak itt ránk, ha erre járunk, semmiképp se hagyjuk ki ezt a maga nemében egyedülálló kiállítást.

Kemence, vasútállomás Forrás: Turista Magazin

Kemence nevéhez és történelméhez egy borzalmas történet is kapcsolódik. A turistatérkép is jelzi az Emberevő cigányok vesztőhelyét, ahol ma egy bitóra emlékeztető emlékoszlop áll.

1872-ben 15 cigány embert végeztek itt ki a legbrutálisabb középkori módszerekkel.

A vád szerint ezek az emberek, miután megölték és kirabolták áldozataikat, meg is ették őket. Tettükre nem volt más bizonyíték, csak a saját vallomásuk, amelyet kínzásokkal csikartak ki belőlük, úgyhogy nagy valószínűséggel ártatlanul végezték ki őket.

Emberevő cigányok vesztőhelye Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Kemencét északi irányban hagyjuk el az egykori víztározó ma is lápos terepén. Alig másfél kilométeres kényelmes sétával érünk át Bernecebarátiba, a Börzsöny másik történelmi településére. A Börzsöny hegység nyugati partfala mentén fekvő Bernece és Baráti 1928-ban egyesült. A Templom-hegyen álló – ma barokk jegyeket viselő – erődített Árpád-kori szentély fehérlő tornya már messziről jól látszik.

1866-ban maga Rómer Flóris régész, művészettörténész, a magyarországi műemlékvédelem atyja kutatott a faluban. Feltehetőleg az általa talált, piroxénandezit anyagú, állati és növényi motívumokkal díszített oszlopfő-töredékek a templom eredeti maradványai közül kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy a templom már a 12. század elején is ott állt.

Bernecebaráti erődtemploma Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Bernecebaráti két kastéllyal is büszkélkedhet. Az egyik Szokolyi Alajos tulajdona volt, akit hazánk első olimpikonjaként tartanak számon. Az 1896-ban megrendezett első újkori olimpián több atlétikai számban is indult, 100 méteres síkfutásban pedig harmadik helyezést ért el. Amit viszont kevesebben tudnak róla, hogy bernecei birtokán

ő adott munkát a jó útra tért börzsönyi betyárnak,

a távolabbi vidékeken is hírhedt Sisa Pistának. A betyár különös életútjáról és legendáiról még ma is beszélnek, hiszen nem mindennapi történet az övé. Eredetileg Benkó Istvánnak hívták, sírját ma is megtaláljuk a falu temetőjében.

Bernecebaráti és a Börzsöny északkeleti hegyei Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Palóc utcakép

A településen járva-kelve eredeti palóc házakat is megcsodálhatunk, melyek fehérre meszelt vályogfalakkal és faragott homlokzatdíszekkel őrzik a népi hagyomány napjainkra egyre kevesebb helyen megtalálható jegyeit.

A palóc kultúrával egyébként a falu tájházában ismerkedhetünk meg közelebbről,

míg a Templom-hegy oldalában sorakozó pincék a filoxérajárvány előtti időkre emlékeztetnek, mikor még jelentős szőlőtermesztés folyt a településen. A régi prések sok pincében ma is megtalálhatóak.

Bernecebarátitól csupán három kilométerre fekszik a szlovák határ. Mi is arra vesszük az irányt, és a Börzsöny utolsó lankáin leereszkedve érjük el az országút mentén elterülő szántóföldeket, valamint az országhatárt jelölő határköveket. A honti piros elvileg itt még nem ér véget, de a térképen Ipolyságig (Šahy) jelölt piros sávjelzés a terepen valójában már nem vezet tovább. Ennek ellenére átsétálhatunk Szlovákiába, és szétnézhetünk az innen mindössze másfél kilométerre fekvő Ipolyságon.

Érkezés Ipolyság határába Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A nyolcezer lakosú város egykor Hont vármegye és az Ipolysági járás székhelye volt. Itt található a régió helytörténetét, valamint régészeti és néprajzi emlékeit bemutató Honti Múzeum, továbbá a közel ezeréves monostor ma is álló épülete, amely a régi időkben nagyban befolyásolta a település fejlődését. Annak idején a bányavárosoktól erre haladt át az Ipoly folyón a Budára vezető út, amelynek kamionforgalma azt jelzi, hogy a kereskedelemben betöltött szerepe napjainkra sem csökkent.

Ipolyság monostora Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Rajtunk múlik, hogy a honti pirost Ipolyságon vagy Honton fejezzük-e be. Az utolsó jelzéstől mindössze négy kilométert kell megtennünk, hogy elérjük az egykori vármegye első székhelyét. Honton és környékén több páratlan nevezetességet is találunk, de a látnivalók mellett tömegközlekedési szempontból is érdemes itt befejeznünk a túrát.

Hont legizgalmasabb természeti látványossága a Honti-szakadék,

amelyet a környékbeliek csak „szakadásnak” hívnak. Nem véletlen az elnevezés, hiszen a páratlan geológiai helyszín valóban úgy fest, mintha beszakadt volna a hegy oldalába. Hatalmas partfalakat, lenyűgöző vízesést, tengeri ősmaradványok vázát és lenyomatait rejtő kőzeteket találunk itt, amelyektől ez a 2-es főúttól csupán pár száz méterre fekvő hely páratlan élménnyé válik.

A Honti-szakadék Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A híres szakadékon kívül érdemes felkeresni a gyógyító vizű forrásáról elhíresült csitári Mária-kegyhelyet, ahol állítólag több csodás gyógyulás történt, valamint a rejtélyes Szondi-alagutat, amelyről a néphagyomány úgy tartja, hogy összeköttetésben volt a négy kilométerre fekvő Drégelyvárral. A kutatók ezt cáfolták, azt viszont nem tudták kideríteni, kik és miért vájták a földbe ezt a több irányba is elágazó járatot.

Forrás: Turista Magazin

A honti piros túra útvonala Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin