Megnéztük az ország egyik legszebb kastélyát a Balaton partjánál

A keszthelyi Festetics-kastély érkezéskor

Túrázás szempontjából a nyár nem a kedvencünk, ezért ritkábban megyünk a hegyekbe, de az Országos Kéktúra teljesítése azért folyamatosan a szemünk előtt lebeg. Ezért úgy döntöttünk, két szakaszt, amelyeket különböző okok miatt félbe kellett hagynunk, belesűrítünk egy programokkal tarkított hétvégébe.

Az első szakasz a Hévíz-Keszthely közötti rövid, mintegy hét kilométernyi útvonal volt. Szombat reggel Hévízen találkoztunk a buszmegállóban. A város azt a képet mutatta, amire számítottunk: rengeteg nyaraló, turista, kiülős hely és boltok tömkelege.

Természetesen az elsődleges célpont a Hévízi-tó, amely egyedisége miatt kötelező program, ha valaki erre jár.

Hévíz fürdőhelyként már a rómaiak által is ismert volt, a fürdő létrehozásában pedig jelentős szerepet játszottak a Festeticsek. A Hévízi-tó Európa legnagyobb kiterjedésű tőzegmedrű forrástava, a föld mélyéből előtörő hideg és meleg források táplálják. A tó gyógyvízének összetétele világviszonylatban is kimagasló, nem véletlen, hogy rengetegen keresik fel.

A Hévízi-tó felülnézetből Forrás: Shutterstock/ kaiser-v

A fürdő melletti pecsételőhely elhagyása után más dolgunk nem volt, mint megcélozni a kis ösvényt, amely a két város között halad.

Az útvonal egy jó darabig bringaút is, így sokan közlekedtek rajta.

Összefutottunk néhány túrázóval is, akik hozzánk hasonlóan a kéktúrát teljesítették. Mint kiderült, többen vágtak neki az útnak a rekkenő hőségben is sátorral és kutyával felszerelve. A melegben mi két napra való cókmókunkkal szaporáztuk a lépteinket, hogy minél hamarabb Keszthelyre érjünk, és a délutánra tervezett fő programunk során megnézzük a Festetics-kastélyt.

A túraútvonal egyenesen a kastélyhoz vezet, és az ott szerzett élmények alapján semmiféleképpen nem érdemes kihagyni, ha erre járunk.

A személyzet nagyon kedves, segítőkész.

Belépéskor többféle jegyet is kínálnak, így válogathatunk a különböző kiállítások közül: hintókiállítás, történelmi modellvasút-kiállítás, főúri enteriőrkiállítás, pálmaház és madárpark, vadászati kiállítás, főúri utazások és úti kalandok bemutatója.

Mi a kastélyt néztük meg, ahol felmentünk a kacskaringós csigalépcsőn a toronyba is. Elsőként azonban a madárpark és füvészkert volt a cél. A kastély kertje és parkja pont olyan, amilyennek egy kastély parkját elképzeli az ember.

Régen mintegy 42 hektárra rúgott a területe, ma már hét hektáron terül el.

A füvészkertben pedig - nagy növényrajongók lévén - teljesen el tudtunk veszni. Nem túl nagy, de igen változatos kis parkról van szó, és növényvásárlásra is van lehetőség.

Ezután a kastély udvarán kialakított kávézóban hűsöltünk egy kicsit, majd bejártuk a kastély látogatóknak megnyitott részét, amely belülről is lenyűgöző. Szobáról szobára haladva bolyongtunk a korabeli bútorok, súlyos mintás tapéták és cirádás keretes festmények, fával kirakott falak között.

A kedvencünk egyértelműen a könyvtár volt: tényleg mintha évszázadokat ugrottunk volna vissza az időben.

A könyvállomány egyébként a második világháborúig mintegy 50 ezer kötetre gyarapodott, ezzel Magyarország legnagyobb magángyűjteményévé vált. Jelenleg mintegy 86 ezer könyv található itt.

A kastély építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben,

ebből a korszakból az épület középső keleti szárnya származik. A következő évszázadokban folyamatosan bővült, épült és szépült. A kastély java része épen maradt a második világháborúban, bár fosztogatták. A könyvtárat befalazták, ide, illetve a család egy másik fürdőépületébe menekítették ki az értékes dolgokat.

Keszthely egyébként is bőségesen el van látva múzeumokkal. A teljesség igénye nélkül a következő felsorolásból lehet választani: Balatoni múzeum, Rádió és Televízió Múzeum, Surber Zeneautomata és Fonográf Múzeuma, Kályhák háza, Csigaparlament, Nosztalgia és Giccsmúzeum.

Van lehetőség több múzeumba összevonva is belépőt váltani, így kedvezményes áron nézhetjük meg, ami érdekel.

A kastélytól tovább a kéktúra útvonalán folytattuk utunkat a pecsételőpontig. Keszthely szélesebb és szűkebb utcái mediterrán hangulatot sugároztak, egy-két lakóháznál nem volt nehéz beleképzelni, milyen lehetett a korabeli élet a környéken. Az élményt számomra kicsit lerontotta a szép épületek alá bezsúfolt bolttenger, ez azonban mindenhol így van manapság a felkapott nyaralóhelyek fő utcáiban.

Átvágtunk a Helikon-parkon, majd úgy döntöttünk, a városi strandon ejtőzünk két órát.

Ez természetesen dugig volt, de mi kerestünk magunknak egy árnyas sarkot. Fürödtünk egy jót az akkor már nem olyan hűs Balatonban, feltöltöttük magunkat a kötelező lángossal, és elkaptuk a vonatunkat Sümegre, ugyanis itt sikerült szállást találnunk egy szerény, de kedves kemping kis faházában.

Balatoni nyaralóhangulat Forrás: Pénzes Gyöngyvér

Az üzemeltető nagyon kedvesen fogadott minket pálinkával. A szállásunk retró volt, de tiszta, a kempingből pedig mesés látványt nyújtott az este kivilágított sümegi vár.

Tényleg mintha egy mesebeli kastélyt nézegettük volna a távolban.

Este még egy hosszabb beszélgetés is belefért a hozzánk hasonlóan egy napra betért túrázókkal, aztán kellemes fáradtsággal estünk be az ágyba.