Ezt mindenkinek tudnia kell, aki Görögországba utazik

Új intézkedéseket jelentett be Görögország a túlzott turizmus káros hatásainak mérséklése érdekében, miután a dél-európai országba továbbra is rekordszámban özönlenek a látogatók a Covid-világjárvány leküzdése óta. Az intézkedéscsomag a turistaáradat megfékezése mellett a kialakult lakhatási válságot is kezelni kívánja.

Az athéni kormányt különösen aggasztja a sétahajóval érkező turisták nagyszámú beáramlása a turisztikai csúcshónapokban, ezért belépődíjakat vezetnek be a Bloomberg beszámolója szerint, amit a Világgazdaság szemlézett. Emellett a szálláshelyekre kivetett, klímaválsággal kapcsolatos adót is megemeli a kabinet – jelentette be Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök a Szaloniki Nemzeti Vásáron elmondott beszédében.

Minden görög kikötőbe érkező utasnak belépődíjat kell fizetnie, ami a legnépszerűbbek közé tartozó szigeteken, Szantorinin és Mikonoszon magasabb lesz. A turistáknak a főszezonban fejenként 20 eurót kell majd letenniük. Az áprilistól októberig tartó időszakra vonatkozó szállásadót is megemelik, az így befolyt bevételből a helyi közösségeket támogatják.

Az ország emellett kiterjeszti az úgynevezett „arany vízum” programját azokra a befektetőkre, akik hajlandók legalább 250 ezer eurót a helyi startupokba fektetni. 

Görögország 2023-ban rekordszámú, 36,1 millió látogatót fogadott, 2024 első fél évében pedig 16 százalékkal, 11,6 millióra nőtt az érkezések száma 

a Görög Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint. Az idegenforgalmi ágazat mintegy 20 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, így létfontosságú a gazdaság szempontjából.

 

A túlturizmus mellett az országot sújtó lakásválság enyhítését szolgálja az az intézkedés is, amelynek részeként legalább egy évre betiltanak minden új rövid távú lakáskiadást Athén három legfontosabb városrészében.

Az airbnb-zők jócskán felhajtották a helyi ingatlanárakat, ami fokozódó lakhatási válságot idézett elő.

Mi a gond a túl sok turistával?

Az egyik probléma az, hogy az ingatlantulajdonosok inkább az üdülőknek adják ki lakásaikat, így a helyi lakosok számára az ingatlanok megfizethetetlenné válnak. További gond a túlturizmussal, hogy a hatóságok nehezen kezelik a turisták által hátrahagyott szemetet, a környezetszennyezés pedig hozzájárul az éghajlati válsághoz.

A helyi hatóságok számára az egyik eszköz ez ellen az idegenforgalmi adó kivetése:

ezek olyan díjak, amelyeket a látogatóknak fizetniük kell a szokásos költségeken felül, mint például a szállás és az étkezés.

Ez persze nem új koncepció, hiszen ha valaki külföldre utazott, valószínűleg eddig is sok helyen fizetett már idegenforgalmi adót, még ha nem is vette észre, hiszen beépítették a repülőjegy vagy a szálloda árába.