Jenny pártjába, kissé esetlegesen Leo, Katka, Tommyboy került, ők bevonultak a szobába, és nekiláttak megtalálni a győri lány előnyeit. Katka pártelnök vezette a népet, Leo felelt neki: Jenny megbízható és jó barát, nagyon jó ember, ahhoz képest, hogy milyen fiatal, elég erős, meg hát szép virágos bugyijai vannak.
A démoni ellenség, Marcsi viszont komolytalan, határozatlan, trehány, belsőleg nőietlen (no, ki mondta ezt?) és még egy pár szinonima.
Jenny leginkább hallgatta a róla szóló ömlengést, leginkább egyet is értett mindennel, aztán, az ellenfelének szapulását hallgatva, egyszer csak megjegyezte, hogy nem is tudja, hogy jó-e neki, ha nyer, meg olyan furcsa, mert eddig olyan ellen kellett kiálljon, akit nem kedvel, és Marcsival végül is nem sok baja van, voltaképp az édesanyja tanácsára szavazott rá.
A komolytalanság viszont sajna tényleg nem áll messze a párkányi ápolónőtől és pártkatonáitól. A csapat (Anett, Ágica, Frenki, Indián, Milo, Csaba) leginkább vihorászással, viccelődéssel töltötte az időt az udvaron, míg az ellencsapat könyörtelen propagandistái keményen készültek a harcra. "Nekünk nincs szükségünk, hogy leírjuk a beszédünket, született szónokok vagyunk mind. Viszont elénekelhetnénk az Álmodj királylányt, mint párthimnuszt" - foglalta össze magabiztosan Frenki.