Üzenetek a Naplóból

Tommyboy még a Párbaj előtt üzenetet hagyott lakótársainak a VillaNaplóban. Egy nappal később Katka érezte úgy, megváltozott lelkiállapota miatt írnia kell néhány sort.

Sziasztok!
Szerintem a "Való Világ" az ajtónkon túl. Odakint van, s remélem, az itt bent eltöltött időnket, tapasztalatainkat odakint (idekint) valóban tudjuk kamatoztatni az életünk főleg nehéz napjai során! S úgy gondolom, bízzunk magunkban, minthogysem életünk 1 nagy hullámvölgy, legyen telis tele végtelen végletesekkel!
Önbizalom!!!
Igenis tanuljuk meg irányítani az életünket, s ne mindig csak másokra hagyatkozzunk!
Idézet: "Amikor még kisgyerek voltam, azt hittem, csak jó és rossz emberek vannak, de később rájöttem, több a rossz, mint a jó." (Zoli)
Én az életem végén (vége felé) jó dolgokra szeretnék visszaemlékezni, s gyermekeimnek, unokáimnak ezeket a dolgokat fogom majd továbbadni, s így fogok távozni...

Tommyboy
2004. április 16.

Kedves Napló!
Hol is kezdjem? Gondolom, nem meglepő, hogy ismét én írok! Jelentem, "jól" vagyok a helyzethez képest. Annyi mindent mondanék most, hogy csak na! Kb. egy-két hete írtam neked utoljára, akkor még egy picit rosszul voltam, azóta nagyon sok minden változott. Változtak az érzéseim, a hozzáállásom sok dologban, s talán újra magam, ÖNMAGAM lehetek. Asszem két hét, de lehet, hogy több.
Tudod, mi megbeszéltük, a Frenkivel, hogy ha visszajön a Párbajról "új életet" kezdünk mindketten itt bent. Már ha lehet ilyet mondani. Egy emberként jöttem be csakis magam miatt és csakis MAGAMÉRT, ugyanígy kell, hogy kimenjek... Ez már azért egy picit más lesz, tudod, történnek a dolgok... Megoszlik a vélemény, én kaptam még egy esélyt, ezért is döntöttem úgy, hogy egyedül folytatom, akár itt a Feri, akár nincs. Hogy ez sikerült-e? Nem tudom.
Azt viszont tudom, hogy a kinti emberek bizalmat szavaztak nekem és segítenek nekem abban, hogy ismét megmutathassam azt az embert, aki igazán én vagyok. Azt hiszem, ez már nem lesz nehéz, megpróbálok 100 %-osan erre koncentrálni és tudom, hogy sikerülni fog!!!

Ui1: Szeretlek, Apu!
Ui2: Nincs itt a Frenki...

Katka
2004. április 17. (a szülinapom előtt 6 nappal)