Audio: Liszt: Dante-szimfónia
Video: Wagner: Trisztán előjáték
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
De Liszt a távolabbi jövőt is meglátja. Bár öregkorában futólag még találkozik is a fiatal Debussyvel, a francia impresszionizmus zenéjének szűrt fénye feldereng műveiben jóval Debussy születése előtt. Így például a Sposalizióban, amit 42 évvel Debussy E-dúr arabeszkje előtt írt. A Villa d'Este szökőkútjai című kései zongoraművében a később született Ravel-hangzást kicsengeni (Ravel Ondine (Hableány) című művében). Akit végképp nem ismerhetett, az Bartók Béla.
Ha belehallgatunk Liszt Csárdás macabre-jába és Bartók Allegro barbarójába, a jövendölés nyilvánvaló. A Liszt-mű keltezése 1881 - Bartók születésének éve. Hátborzongató egybeesés. Mintha így üdvözölné a nagy öreg magyar mágus a nagy magyar sámán eljövetelét. De ilyen konkrét párhuzamok nélkül is nyilvánvaló, hogy Liszt zenéje - különösen öregkori műveiben - messze túlmutat korán. Elég, ha a hetvenéves korában komponált Szürke fellegek című művének utolsó taktusait idézzük: itt már a 20. századi atonalitás (hangnem-nélküliség) szürke fellegeibe burkolja a hallgatót.