Vásáry Tamás

Liszt Ferenc - a médium és a média

IV. 2. Az önarckép kikerekedése: Mefisztó és Margit

Lehetne nagyobb ellentéte a torz Mefisztónak, mint az elbájoló, ártatlan szépség, Margit - aki maga a zenét öltött szerelem, a dallammá vált ideál? És mégis: Mefisztó és Margit valahol egy és ugyanaz. Hogy lehet ez? Nézzük csak meg a Mefisztó-témát. Lassítsuk le. Tegyük át magasabb regiszterbe, három hanggal följebb, és íme - itt áll előttünk Margit. Döbbenetes ötlet, döbbenetes élet. Liszt, a nőhódító, Liszt, az abbé. Ezen a ponton érünk el Liszt életének sarkalatos problémájához, a nők és a vallás közötti dilemmához. Lisztben a nő és az ördög valahol egy és ugyanaz. Így a Mefisztó- és Margit-témák dallamazonosságának tükrében láthatjuk Lisztet, az abbét és nőhódítót. Itt válik a mű önvallomássá. Liszt számára a nő mindig megmaradt kísértőnek.

Mefisztó és Margit ellentétében, mely ugyanakkor egység is mint tükörben a nőhódító és az abbé kettősségére ismerünk rá egy emberen belül. Liszt számára a nő mindig megmaradt kísértőnek. Nála a sok kielégülés nem vezetett beteljesüléshez. Nála a sóvárgó, majd lángoló szerelem sohasem válik úgy, mint Schumannnál, társi, családi melegséggé. Ezt szimbolizálja élete utolsó szakaszának kapcsolata is, amikor már kész volna a házasságra Sayn-Wittgenstein hercegnével, de a terv különböző intrikák és gáncsok következtében Liszt minden igyekezete ellenére is meghiúsul. Talán ha annak idején a 17 éves Liszt elvehette volna Caroline de Saint-Cricq-et, ha a gróf papa nem dobja ki az arisztokrata lányához nem méltó "zongoratanárkát", Liszt élete másképp alakulhatott volna. De így a szerelmek és a vadházasság viharától tépázva, lángolva, bűntudat tüzétől emésztve vetette magát az egyetlen tiszta Margit helyett a Mefisztó-Margitok sokaságának karjaiba. Elgondolkodhat a fiziológus, hogy lehet az, hogy míg Beethoven, Schubert, Schumann, Paganini - hogy csak néhány zsenit említsek - már első szerelmi kalandjaik során áldozatául váltak koruk végzetes férfi betegségének, Liszt e kalandok sokszorosa és jóval hosszabb élete során egészséges maradt? Talán ezt is Saint-Cricq grófnak köszönhette, hisz miatta nem vehette feleségül élete első és igazi nagy szerelmét, mert nem volt arisztokrata, és talán ezért is vagy csak azért is kalandjainak gyümölcseit előszeretettel szakította le az arisztokrácia családfáiról.

31. ábra

h-moll szonáta

De térjünk vissza a szonáta témáinak megtekintéséhez. A bevezető két kozmikus motívum, a pont és a sors-skála, valamint a három fausti főszereplő témái mellett ott van a Liszt tudatában és tudatalattijában egyaránt meghatározó jelentőségű vallási érzület is, az ember képzeletében élő Isten-kép, amely hatalmas orgonahangzású zenében nyer kifejezést. Ez a téma is, akár a többi, megy át változáson, így látjuk ennek az Istennek haragvó arcát is, disszonanciával kérlelhetetlenné keményítve. A mű középrészében halljuk a megbékélés, bölcsesség, tiszta szeretet és tiszta szerelem zenéjét, majd sok fausti küzdelem után ennek apoteózisát egy trisztáni ölelésben. A zene lenyugszik, a szerelmesek idillikus szerelemben elszunnyadnak egymás karjában.