Vranik Roland: Soha nem szívtam kecskeszart

Vranik Roland első nagyjátékfilmje, a Fekete kefe elnyerte a 36. Magyar Filmszemle fődíját. A rendezőt többek között a magyar film helyzetéről, Árpa Attiláról, további terveiről és a krisnások érzékenységéről faggatták olvasóink.

Az idei szemlén volt olyan film, ami tetszett neked - a sajátodén kívül? (cool)
- A porcelánbaba Gárdos Pétertől nagyon.

Fotó: Fábián Évi

Hogy véli, nemzetközi színtéren milyen presztizzsel bír a Filmszemle és az ott elért díjazás? (johhnywalking)
- Nem sokkal, nem túl nagy presztízzsel, de van, aki másképp gondolja.

Szerinted miért gondolják néhányan, hogy a Filmszemlének van nemzetközi presztízse? Még itthon sem lehet eladni a magyar filmet... (cool)
- A presztízs nem egyenesen arányos az eladással, nem mindig az dönt el egy filmet, hogy hogy lehet eladni, szerintem.

Mi a véleményed Árpa Attiláról? Mit gondoltál, amikor láttad, mekkora közönségsikere van a filmjének? (cool)
- Nagyon örültem neki, nagyon jót tesz a magyar filmnek, ha olyan filmek készülnek, amelyek közönségsikert aratnak.

Te hogy birkóztál volna meg egy Sorstalanság kaliberű történettel? (cool)
- Nagyon birkóztam volna, azt hiszem. Szerintem nagyon nagy kihívás és nehéz feladat a Kertész Imre könyvét megcsinálni, aki ezt bevállaja, azt soha nem kritizálnám.

Mi a véleményed Antal Nimród Kontroll-járól? Mit gondolsz, milyen karriert futhat be Nimród külföldön? (cool)
- Nagyon tehetséges film volt, és a Nimródnak biztos, hogy van jövője Amerikában, már amennyire a szakmában biztos lehet.