Györkös Péter: A mindennapokra is kihat az EU-alkotmány

Október 29-én aláírták Rómában az EU-alkotmány létrehozását szolgáló szerződést. Ez az első olyan alapszerződés az integráció történetében, amelynek kidolgozásában és elfogadásában Magyarország teljes joggal vett részt. Az [origo] olvasói arról is kérdezték Györkös Pétert, a Külügyminisztérium főcsoportfőnökét, az EU-alkotmány szakértőjét, hogy az alaptörvénynek milyen hatása lesz a mindennapokra.

Fotó: Fábián Évi

Tervezik-e, hogy az EU-alkotmány végleges verzióját nyomtatott formában is hozzáférhetővé teszik? (LustaDick)
- Az alkotmányszerződés teljes szövege a 25 tagú európai unió mind a 20 hivatalos nyelvén hozzáférhető, a Külügyminisztérium és az EU-vonal honlapján egyaránt, ezt bárki letöltheti, olvashatja. Rövidesen az Európai Unió intézményei és a magyar kormány is elkészíti az ehhez kapcsolódó kiadványokat, amelyek körében nyilvánvalóan helyet kap az alkotmány teljes szövege, ami azonban nem lesz vékony kiadvány.

Nem tervezi a Külügyminisztérium, hogy egy szemléletes, érthető kiadványt jelentet meg az alkotmány-tervezetről, mint azt a csatlakozási szerződés esetében tette? A száraz jogszabályt senki nem fogja elolvasni. (cavour)
- De. A kormány még novemberben megtárgyalja azt az előterjesztést, amelynek célja, hogy az egyébként valóban száraz jogszabályi szövegeken túlmenően közérthető módon, de természetesen korrekt tartalommal tájékoztassa a magyar közvéleményt ennek a nagy jelentőségű dokumentumnak a tartalmáról, elsősorban pedig a magyar polgárokat közvetlenül érintő vonatkozásokról.

Ön szerint a magyar állampolgárok mekkora része van tisztában azzal, mi ez az alkotmány? Van, akitől informálódhatnak róla? (LustaDick)
- Úgy gondolom, hogy aki keres, az talál információt, de jogosnak tartom a kérdésben bujkáló felhívást arra, hogy a kormány, sőt, megjegyzem, nem csak a kormány, hanem a politikai elit felelőssége, az alkotmányszerződéshez, illetve ezt jóval szélesebbé értelemben véve az EU-s mindennapokhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenység láthatóbbá tétele. Egyrészt ismerni lehet és kell a már most is létező és működő információs forrásokat, amelyek szép számban állnak rendelkezésre, de nem tagadom, ezek nem minden esetben láthatók a szükséges és indokolt mértékben. A kormány még november folyamán külön kommunikációs stratégiát kíván kialakítani és elfogadni annak érdekében, hogy ennek a kihívásnak az ország meg tudjon felelni.

Ki döntött arról, hogy Magyarországon nem lesz népszavazás az alkotmányról? (fulesh)
- Formálisan a kormány, de a parlamenti pártok között erről teljes egyetértés alakult ki, már közvetlenül a kormányközi konferencia június 18-i lezárását követően, és ez a konszenzus megerősítést kapott akkor, amikor a miniszterelnök november 3-án az Országgyűlésben találkozott a parlamenti frakciók és bizottságok vezetőivel.