Hamecz István: Az MNB-előrejelzés a legpesszimistább

A kamatpolitikáról, az inflációról faggatták olvasóink Hamecz Istvánt, az MNB igazgatóját a Vendégszobában. A chat folyamán szó esett a konvergenciaprogramról, a nyugdíjrendszerről, és kiderült, nem is olyan magas a kamatadó.

Miért muszáj bevezetni az eurót? [kicsiantika]

- Az EU-ba való belépésünkkel azt is vállaltuk, hogy előbb-utóbb az eurót is bevezetjük. Ez a kötelezettség valójában nem túl szigorú, hiszen azok az országok, amelyek nem akarják bevezetni az eurót, mint például Svédország, ezt minden probléma nélkül megtehetik. Mi azt gondoljuk, hogy az euró bevezetése Magyarország önérdeke, és nem külső kényszer.

Ha már Magyarországon is euróval fogunk fizetni, az miben lesz jobb az országnak és az embereknek? [szlaci100]

- Az euró bevezetésének számos gazdasági előnye van. Magyarország esetében a külkereskedelmi forgalom nagyon jelentős, és ezt alapvetően befolyásolja az árfolyam-ingadozás. Az euró bevezetése után ez az ingadozás jelentősen csökken. A másik növekedési forrás, amennyiben a pénzünk euró, úgy a kamataink is lényegesen alacsonyabbak lehetnek, ami nyílván ösztönzőleg hat a gazdaságra. Egy nem számszerűsíthető előny az, hogy a mai felgyorsult nemzetközi tőkeáramlás mellett az euró tartósan sokkal stabilabb pénz lehet, mint a forint.

Reális ön szerint a nyugdíjrendszer összeomlásának 2012-re jósolt dátuma? Az, hogy összeomlik, sajnos nem kérdés. [egy beszélgeto]

- A nyugdíjrendszer biztosan nem fog összeomlani, hiszen ezt a politikusok nem engedhetik meg! A nyugdíjasok már ma is a szavazók mintegy 40 százalékát teszik ki. A nyugdíjrendszer esetében tehát a fenntarthatatlanság nem az összeomlást jelenti, hanem azt, hogy a mai formájában a rendszer nem maradhat fenn. Ezért lényeges változásokra számíthatunk a következő évtizedekben, mivel a magyar nyugdíjrendszer nemzetközi összehasonlításban nagyon "bőkezűnek" tekinthető abban az értelemben, hogy a magyar nyugdíjasok európai társaiknál lényegesen hamarabb mehetnek nyugdíjba, azaz sokkal nagyobb a nyugdíjban eltölthető idő a munkás évekhez képest. Európai összehasonlításban a mai induló nyugdíjaink, bármilyen meglepő is, a bérekhez képest magasak, ez mindenképpen azt jelenti, hogy a jövőben vélhetően csak később mehetünk nyugdíjba, és a kezdő nyugdíjaink is kisebbek lesznek.

Lesznek változások a magán-nyugdíjpénztáraknál az elkövetkező időszakban? [attis02]

- Jó lenne, persze itt nem nagy csodákra, hanem ésszerű szabályozási változásokra lenne szükség, mivel a szektor teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is gyenge, amit én ezeknek a szabályozási problémáknak tulajdonítok

Helyesnek tartja a húsz százalékos kamatadót? [Zoli@Zoli]

- A kamatadót elvi alapon helyeslem, és azt gondolom, hogy a 20 százalékos ráta nem tekinthető túlzónak. Az országok egy jelentős részében a kamatokból származó jövedelmet ugyanúgy kezelik adózási szempontból, mint bármelyik más jövedelmet. Ez a magyar esetben lényegesen nagyobb adóterhelést jelentene, mint a mostani kamatadó

Ha jól tudom, a forgalomban lévő 500 forintos bankjegyek 80 százalékát kívánják lecserélni 56-osra. Szép dolog az évforduló, de elárulná hogy ez mennyibe kerül az adófizetőknek? [zsuzskaaaa]

- Elárulom, nincs szó kicserélésről. A kézpénzforgalom igényeinek megfelelően új 500 forintos bankó kibocsátásra mindenképpen szükséges volt, így gyakorlatilag ez a megemlékezés érzékelhető többletköltséget nem okoz. Korábban azt terveztük, hogy új pénzek nyomtatását az euró közelségében teljesen leállítjuk. Ahogy tolódik a belépési dátum, úgy vagyunk kénytelenek mi is új bankjegyekkel megjelenni, hiszen a forgalomban lévő bankjegyek elhasználódnak, és pont a kis címletek a legnagyobb forgalmúak. Az igazi problémát nem a bankjegyek, hanem az érmék jelentik: az 1 és 2 forintos érme előállítási költsége közel 5 forint körül van, és ezek szinte azonnal kicsapódnak a forgalomból.

Köszönöm a lehetőséget, ne izguljatok a kamatok és a nyugdíjak miatt!

Sziasztok!