Tarafás Imre: Felfújták az euró bevezetését

A jegybanki politikáról, a forintárfolyamról és az euró bevezetéséről faggatták olvasóink Tarafás Imrét, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyek Tanszékének vezetőjét a Vendégszobában. Kiderült, hogy csak olyan intézkedést szabad bevezetnünk, amit euró nélkül is megtennénk.

Tarafás: a kormány valóban elszántnak tűnik

Milyennek látja a konvergenciaprogram nemzetközi megítélését? Reálisnak tartják a piacok? [szilénusz]
- Egyértelműen. Ez abból látszik a leginkább, hogy a forint árfolyama a kora nyári nagy megingás után megnyugodott, sőt októbertől a forint elég jelentősen felértékelődött. A piac persze nem azonnal fogadta el a bejelentett intézkedéseket, az első reakciók még hitetlenkedők, fanyalgóak voltak, de aztán ahogy az idő haladt előre, egyre többen látták úgy, hogy a kormány most nem csak ígéri a költségvetési kiigazítást, hanem valóban elszánt. Ezt a nehezen megszerzett bizalmat persze könnyű elveszíteni is, ha valamilyen megingást észlelnének a program végrehajtásában.

A jövő évi költségvetésről mi a véleménye? Hiteles? [költségek]
- Őszintén megmondom, itt én is csak arra tudok hagyatkozni, amit nagy apparátussal dolgozó kutatók, piaci elemzők mondanak erről. Úgy tűnik, hogy ők hitelesnek találják.

A reformok esetében melyiket tartja elhibázottnak? [költségek]
- Nem tudok ilyet mondani. Ez persze nem csak azért van, mert esetleg a reformok hibátlanok, hanem azért is, mert nem gondolom magamról, hogy érdemben meg tudom ítélni, vagy akár hozzá tudok szólni például az egészségügyet érintő javasolt reformlépésekhez, és természetesen folytathatnám a sort.

További megszorításokat szükségesnek tart? [költségek]
- Tudtommal a 2006-os és a 2007-es célzott költségvetési egyenleg eléréséhez továbbiakra nincsen szükség.

Mi lesz, ha a Gyurcsány-csomag is alapos megnyirbálásra kerül? [csiriviri]
- Válasszunk szét két dolgot! Az egyik az olyan intézkedések sorozata, amelyek fő célja a költségvetési deficit elviselhető szintre csökkentése. Ha a szándékolt intézkedéseknek némelyike nem valósul meg, akkor azt a kormánynak mással kell pótolnia. Szerintem nem engedheti meg magának azt az elmúlt hosszú években jellemző gyakorlatot, hogy a megígért deficitcsökkentés különböző okokra hivatkozva mégsem következik be. Ebben az esetben ugyanis a pénzpiacok nagyon hamar levonnák a következtetést, veszélybe kerülne a forint, akár pénzügyi válság is bekövetkezhet, és sokkal nehezebb körülmények között valószínűleg még durvább intézkedésekkel kellene megcélozni a költségvetési egyenleg javítását. Az intézkedések másik része kevésbé célozza a költségvetési egyenleg gyors javulását, sokkal inkább az egészségügyi, oktatási rendszer hosszú reformfolyamatának kezdő lépései. Ha ezek nem valósulnak meg, akkor máshogy kell nekikezdeni a reformnak, és nagyobb lesz a veszélye annak, hogy pár év múlva újra megszorításokra lesz szükség, mert a megreformálatlan rendszerek megint tarthatatlan deficiteket eredményeznek.

Ha a Bokros-csomagot annak idején végigviszik, akkor ön szerint most jobb lenne a helyzet? [csiriviri]
- Az ilyesmire azt szokták válaszolni, hogy történelmietlen a kérdés. Én a Bokros-csomagból arra emlékszem pontosan, hogy az egy nagy költségvetési kiigazítási csomag volt, tehát költségvetési bevételek növelése, költségvetési kiadások csökkentése, egy jelentős forintleértékelés, bérbefagyasztás az állami szektorban, és hasonlók történtek. Kevésbé emlékszem reformértékű elemekre. Már csak azért sem, mert a csomag részeként elképzelt egyes intézkedéseket az Alkotmánybíróság megsemmisített, másokat a következő kormány visszavont, úgyhogy nehezen tudom elképzelni, mit lehetne érteni azon, hogyha a Bokros-csomagot végigvitték volna. Ha ezt úgy kell érteni, hogy az akkor rendbe hozott költségvetésnek nem lett volna szabad túlköltekeznie, és valóban érdemi, a dolgok szerkezetét átalakító reformok történtek volna az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban az elmúlt 10 évben, akkor most biztosan jobban állnánk.