Vissy Károly

3. A gazdaságilag legjobban hasznosítható meteorológiai szolgáltatások

1. Időjárási veszélyjelzések (riasztások, ultrarövidtávú előrejelzések)

• a lakosság tájékoztatásához (média);
• az eszközök, berendezések, technológiák védelméhez;
• az időjárás okozta károk, akadályok megelőzéséhez, csökkentéséhez, elhárításához;
• a balesetek megelőzéshez, egészségvédelemhez (orvosmeteorológia).

2. Rövid- és középtávú előrejelzések

• a lakosság tájékoztatásához (média);
• a közlekedéshez és szállításhoz;
• a szabadidős szolgáltatások szervezéséhez;
• az energiagazdálkodáshoz;
• a munkaszervezéshez (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások stb.);
• a tervezéshez;
• a munkavédelemhez;
• a környezetvédelemhez.

A tudomány fejlődése és a felhasználói kör változásai a felsorolt szolgáltatásokon túl is újabb és újabb igényeket teremtenek és teremthetnek. A 80-as évek végéig úgy tűnt, hogy az így kialakult, egyre rutinosabban és zavartalanul működő üzleti rendszer megfelel az OMSZ érdekeinek, biztosítja a szolgáltatások folyamatos bővítését. Ebbe az "állóvízbe" robbant bele a rendszerváltás, ami döntő fordulatot jelentett az ország gazdasági életében. Beindult az áttérés a piacgazdálkodásra, és ez nem hagyta érintetlenül az OMSZ pénzügyi helyzetét sem.

Ahhoz, hogy az OMSZ ebben a nehéz időszakban is talpon maradjon, fel kellett kutatni és meg kellett erősíteni azokat a szakmai területeket, ahol a piaci bevételek megtarthatók és bővíthetők voltak. Kiderült, hogy az elmúlt két évtized fejlődésének köszönhetően az időjárás-előrejelzés maradt az a szolgáltatás, melynek bevételei összességükben nem vagy alig estek vissza - eltekintve néhány partner elvesztésétől -, sőt kisebb megtorpanás után jelentősen növekedtek. A magyar meteorológia az eleinte spontán módon, majd tudatosan alakított marketingtevékenység, illetve a technikai fejlesztések segítségével a 90-es évek végére kievickélt a hullámvölgyből, s ma nemzetközi összehasonlításban sem kell szégyenkeznie.

A meteorológia piacosodása azonban nem csak a magyar, hanem az egyetemes meteorológia számára is mérföldkövet jelentett. Sarkosan fogalmazva, a piacosodás megrázkódtatásai, a magánszektor megjelenése nyomán gyökeresen megváltozott a nemzeti meteorológiai szolgálatok kapcsolata kormányaikkal és egymással. A nemzeti szolgálatok jelentősége átalakulóban van, tevékenységük egy részét - például a fontosabb előrejelző központok fenntartását és fejlesztését - már nemzetközi társulások keretében végzik, melyek a tagországok pénzügyi hozzájárulásával működnek. A korábban a Meteorológiai Világszervezet koordinálásával működő, kölcsönös, ingyenes, korlátlan nemzetközi meteorológiai adatcsere jelentősen beszűkült. A tagok pénzügyi hozzájárulásával működő új központok ugyan korlátlanul hozzájutnak a működésükhöz szükséges adatokhoz, de ezért cserébe csak kevésbé fejlett produktumaikat adják ingyen. Legfejlettebb termékeikhez csak a fizető tagok jutnak hozzá, külső felhasználó legfeljebb megvásárolhatja azokat.

Magyarország ma két ilyen nemzetközi társaságnak tagja:

• a már említett ECMWF-nek, azaz az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központnak;
• és a meteorológiai műholdakat üzemeltető és feldolgozott műholdas információkat szolgáltató EUMETSAT-nak.

Ezek a nemzetközi kapcsolatok ugyan jelentős költségekkel járnak, de megteremtik az Országos Meteorológiai Szolgálat számára az egyenlő feltételeket, és ezen keresztül a színvonal fenntartását - nemzetközi összehasonlításban is.

Ezután a kis piaci kitérő után térjünk vissza az időjárás-előrejelzések módszereinek lehetséges fejlesztési irányaihoz.