Vissy Károly

VIII. Új fejlesztési irányzatok az időjárás-előrejelzések objektív módszerében

A tökéletes időjárás-előrejelzés elérését megakadályozó tényezők ismerete egyben kijelöli az előrejelzési módszerek fejlesztésének mai és lehetséges jövőbeni irányait is. Az előadásban több ízben hangsúlyoztuk, hogy az előrejelzési modellek számára leírt kiinduló időjárás, azaz a kezdeti feltételek meghatározása soha sem lehet tökéletes. A meghatározás hibái és a hibák gyors növekedése az idővel, lehetetlenné teszi 100%-os előrejelzés készítését. Ezért a "becsületes" eljárást az előrejelzések valószínűségi formában való megfogalmazása jelentheti.

1. Az ensemble-előrejelzés

A meteorológusok korábban is törekedtek a valószínűségi előrejelzések készítésére, de módszereik többnyire szubjektívek voltak. Az elmúlt 5-10 esztendő egyik jelentős eredménye egy objektív alapon, az előrejelzések matematikai modellezésén nyugvó valószínűségi előrejelző módszer, az ensemble-, vagyis az együttes-előrejelzések kidolgozása és bevezetése a napi gyakorlatba.

Az együttes-előrejelzések lényege az, hogy a determinisztikus előrejelző modell egyenleteit a szokásos, a kiinduló állapotként rendelkezésre álló mérési adatokat felhasználó futtatáson (kontroll-futtatás) kívül más és más kiinduló állapotból többször lefuttatják. Az új kiinduló állapotokat az eredeti futtatás kiinduló adatainak hibahatáron belüli megváltoztatásával nyerik, méghozzá oly módon, hogy az előrejelzett állapotok a légkör minden lehetséges lényegesen különböző jövőbeli állapotát lefedjék. Mivel az együttes-előrejelzés tagjai egyformán lehetséges prognózisokat szolgáltatnak, ezen előrejelzésekből valószínűségi információ származtatható. Az adott időjárási helyzet valószínűségi értékeit a prognosztizált eredmények együttesének szórása adja, a nagyobb szórás nagyobb bizonytalanságra utal. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a bizonytalanság nem pusztán a modell hibájából fakad, hanem a légkör belső tulajdonsága, amely időről időre és területről területre változik, azaz mindig az aktuális áramlási kép függvénye.

31. ábra

32. ábra

33. ábra

2. Célzott megfigyelések

34. ábra

• a rendszeresen végzett rutinmérések szükség és lehetőség szerinti sűrítése;
• a rutinmegfigyelések járulékos kiegészítése célzott megfigyelésekkel az érzékenységi területen belüli.

35. ábra