Bush szerint tanulhatnak tőlünk az irakiak

Meglehetősen rövidre fogta történelmi jelentőségűnek beharangozott budapesti beszédét George Bush amerikai elnök. Az 1956-os forradalom kapcsán nem beszélt az Egyesült Államok akkori tétlenkedéséről, viszont azt mondta, Irak tanulhat a magyaroktól. Gyurcsány Ferenccel folytatott tárgyalása után kiderült, a vízumkérdésben egyelőre nem várható lényeges változás. Olvassa el az [origo] összefoglalóját az amerikai elnök Budapesten töltött napjáról!

"Jó napot kívánok" - kezdte magyarul beszédét George Bush amerikai elnök háromnegyed öt előtt nem sokkal a Citadellánál. Miután útjának apropója az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója volt, és hivatalosan azért érkezett, hogy lerója tiszteletét, beszédében is többször emlékeztetett az öt évtizeddel ezelőtti eseményekre. Azt mondta, hogy szépen rá lehet látni a városra a Citadelláról, és ötven évvel ezelőtt is lehetett látni, hogy a magyarok úgy döntöttek, elegük van a diktatúrából, a titkosrendőrségből, és szabad választást, szabad sajtót és a politikai foglyok szabadon engedését követelték. A magyarok fegyvert fogtak, amikor Moszkva brutálisan el akarta nyomni a forradalmat - folytatta, majd hozzátette, hogy 200 ezer magyar vándorolt ki a szabadságharc leverése után az Egyesült Államokba, és ők mind hozzájárultak az amerikai fejlődéshez, országa ezért "örül, hogy kinyithatta nekik az ajtókat".

Mint mondta, most a nézők között is vannak olyanok, akik ott voltak '56-ban, és ő is talákozott három ilyen emberrel az ebédnél, és nagy megtiszteltetésnek érezte ezt. 1956 után 1989-ben megjelent egy új nemzedék - folytatta -, amely újra a szabadságot követelte, és azt követően Magyarország volt az első, amely végrehajtotta a demokratikus fordulatot a térségben, lebontotta a vasfüggönyt. Azóta a NATO, majd az EU tagja is lett az ország - mondta -, és az USA nagyra értékeli, hogy ilyen szövetségese van. Szerinte a demokratikus népek kötelessége, hogy segítsenek olyan országoknak, ahol még nincs szabadság. Megdicsérte Magyarországot, amiért részt veszünk a koszovói békefenntartásban, és küldtünk katonákat Afganisztánba és Irakba. Ekkor egyébként megdördült az ég - a pesti oldalon vihar készülődött.

Ezután párhuzamot vont Magyarország fejlődése és Irak között, illetve az '56-os események és az iraki diktatúra felszámolása között. Megemlítette, hogy a közelmúltban Bagdadban járt, és látta, hogy az amerikaiak, a magyarok és a többi koalíciós nemzet segítségével hogyan alakul az ottani demokrácia, és kijelentette: "büszkék lehetünk az elért eredményekre" - ekkor is nagyot dördült az ég. Azt mondta, hogy Iraknak elszánt ellenségei vannak, de "mi segítünk legyőzni a szabadság ellenségeit", és az irakiak számára ösztönzést adhat a magyarok szabadságvágya is. Szerinte az iraki-magyar párhuzam tanulsága az, hogy a "szabadságot el lehet halasztani, de nem lehet megtagadni". "Megható pillanatnak" nevezte, amikor délután megkoszorúzta az '56-os emlékművet a Kossuth téren, majd ennek kapcsán megemlékezett Kossuth Lajosról, és azt mondta, a magyar szabadság "hősei az összes szabad nemzet hősei".

Rövid, bő tízperces beszéde végén idézett - angolul - Petőfi Nemzeti dal című verséből. "Rabok leszünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok" - mondta az elnök, aki isten áldását kérte Magyarországra, de előtte magyarul mondta: "köszönöm". Ezután távozott a pódiumról, és a lement a hallgatóság közé kezet rázni a megjelentekkel. A tervek szerint hat órakor el is hagyta az országot.

Figyelemre méltó, hogy bár Bush ugyan 1956-ból kindulva vezette le gondolatmenetét, nem foglalkozott az Egyesült Államok akkori szerepével, bár megjegyezte, hogy az ötven évvel ezelőtti eseményekből Amerika is tanult. Pedig lett volna mit megmagyaráznia, mint arra Charles Gati politológus professzor is rámutatott a szerdai Washington Postban megjelent cikkében. Gati azt írta, hogy az Egyesült Államok simán kihátrált a Szovjetunió ellen fellázadó magyar forradalom mögül és fecsegve, de tétlenül nézte a bukást. Gati szerint így eljött a tisztázás ideje, a magyaroknak végre hallaniuk kell az igazságot arról, miért tétlenkedett 50 éve Washington, Bush azonban adós maradt a válasszal.

16.20 Megérkezett a helyszínre Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára is, pár perccel később a Sólyom-házaspár is megjelent. A magyar politikai vezetők a pódiumtól balra - ha az emelvénnyel szembeállva nézzük - foglalnak helyet. Mögöttük van egy lelátó, tetején egy tábla, Budapest-Magyarország felirattal. A másik oldalon is van egy lelátó, rajta magyar és amerikai zászlókkal.

15.50 Az elnöki emelvényre közben felkerült egy Budapest-címer, és egyre több ismert személyiség érkezett a helyszínre. Orbán Viktor Fidesz-elnök például politikai ellenfelével, az SZDSZ-es - egykor fideszes - Fodor Gáborral beszélgetett, és mellettük állt Kuncze Gábor, az SZDSZ, valamint Hiller István, az MSZP elnöke is. Megjelent Stumpf István egykori kancelláriaminiszter és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, egykori washingtoni nagykövet is. Zwack Péter üzletember pedig már a fényképezőgépét is előkészítette.

15.30 Egy amerikai szervező megjegyezte a kollégájának, elég felhős az ég. Ha így marad, akkor Bush nem napsütéses háttérben mondja el beszédét. Az [origo] tudósítójának becslése szerint mintegy négyszáz fő számára alakítottak ki helyet a Citadellánál. A nagy melegben még a meghívott magas rangú katonák is levetették zubbonyukat.

14.30 A Citadella tövében is fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be. Minden ötödik fa mögött áll egy rendőr a parkban - jelentette az [origo] tudósítója. Az ajándékárus bódék is zárva vannak. Háromnegyed ötkor mond beszédet a helyszínen az amerikai elnök, aki délelőtt azt mondta, a szabadságvágyról fog szólni a magyar néphez. A beszédet közvetíti a CNN is, ami a magyar Külügyminisztérium szerint jó ingyenreklám az országnak, mert így megjelenik Budapest látképe az amerikai hírcsatornán. Az emelvényt, amelyen Bush beszélni fog, a Citadella északi oldalán állították fel, az erőd kapujával szemben. Bush így az újságíróknak, a meghívott vendégeknek és a golyóütötte falaknak fogja elmondani beszédét.

Találkozó Gyurcsánnyal, tüntetés és bombariadó

14.10 George Bush és felesége kora délután virágot helyezett el az 1956-os hősök Kossuth téri emlékművénél. Az elnöki pár a tiszteletükre adott díszebédet követően, kíséret nélkül, egy díszőr felvezetésével ment a köztársaság lobogója mellett található, a Forradalom Lángja című emlékműhöz. Bush egy csokor virágot helyezett el az emlékműnél, majd feleségével együtt főhajtással tisztelgett a forradalom hőseinek és mártírjainak emléke előtt.

13.40 Garamvölgyi László ORFK-szóvivő bejelentette, hogy valóban vaklármának bizonyult az ismeretlen telefonáló fenyegetése az amerikai nagykövetségre elhelyezett állítólagos bombával kapcsolatban. A külképviselet egyik név nélkül a távirati irodának nyilatkozó munkatársa azt mondta, hogy már 13 órára helyreállt a rend az épületben. Mint közölte, a nagykövetséget nem kellett kiüríteni, igaz a munkatársak nagy része nem is tartózkodott az épületben, mivel egész nap az elnök delegációját kísérik.

12.40 Az Amnesty International (AI) Magyarország négy narancssárga rabruhás tüntetője tábláikkal együtt átköltözött a Clark Ádám térről a Vértanúk terére. Korábbi helyüket az Aranybulla Polgári Engedetlenségi Kör két tüntetője foglalta el. Hangosan kiabálva küldték el Busht a "búsba", miközben a polgárháborús déliek egykori zászlaját lengetik. Mindkét fő megállás nélkül sípolt és dobolt.

12.20 A díszebéden fehér borral koccintottak, de Bush nem ivott bele, hanem letette a poharat (az elnök régebben nagy ivó hírében állt, de már évekkel ezelőtt jó útra tért, és egészségesen él). Miközben Gyurcsány Ferenc kortyolgatta az italt, Bush odalépett a mikrofonhoz és üdvözölte a résztvevőket. A beszéd alatt Sólyom László államfő meglehetősen fegyelmezett ült székében, Gyurcsány Ferenc azonban jóval lazábban, féloldalasan, Bush felé fordulva hallgatta az amerikai elnök mondandóját.

12.15 Néhány percre Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, majd a parlamenti pártok elnökeivel is találkozott a Parlament épületében Bush. Az amerikai elnök és a házelnök találkozójának színhelyéül az üléstermet választották, ahol a parlamenti gyorsírók asztalánál váltott szót George Bush és Szili Katalin. A házelnök néhány szóban bemutatta a termet az amerikai elnöknek, aki a házelnöki csengőt is a kezébe vette.

Ezt követően a Déli társalgóban a parlamenti pártok elnökeit mutatták be George Bushnak. Az MTI tudósítása szerint az amerikai elnök kezet fogott Hiller Istvánnal, Kuncze Gáborral, Dávid Ibolyával és Semjén Zsolttal, Orbán Viktort pedig régi ismerősként üdvözölte. A parlamenti pártok elnökei egy-két mondatot mondhattak az amerikai elnöknek, aki figyelmesen hallgatta őket, majd Magyarország sikereit és a nemzetközi politikában szerzett érdemeit méltatta.

12.10. Garamvölgyi László az [origo] kérdésére megerősítette azt az információt, hogy 11.35-kor egy férfi a mentők központi számára telefonálva közölte: bombát helyezett el az amerikai nagykövetségen. Az ORFK szóvivője elmondta, hogy már szinte teljesen végeztek a helyszín átvizsgálásával a nagykövetségre kiérkező tűzszerészek. Garamvölgyi szerint nagy valószínűséggel vaklárma az egész.

11.40. Gyurcsány Ferenc kezdte az amerikai elnökkel közös sajtótájékoztatót a Nándorfehérvári teremben, ahol Európa és az Egyesült Államok "értékek és érdekek mentén" lévő együttműködésének fontosságát hangsúlyozta először. Mint mondta, a vízumügyben (vagyis abban, hogy eltöröljék a magyarok számára a vízumkötelességet) nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, ezen a területen hosszú útra kell felkészülni, de "a mai nap pici eredményének" nevezte, hogy Bush ígéretet tett arra, az amerikaiak visszaadják a budai Várban található épületet, ahol egykor Táncsics Mihály raboskodott. "Az elnök úr megígérte, ezért így is lesz" - mondta Gyurcsány, miközben Bush mosolyogva bólogatott mellette. A magyar miniszterelnök szerint a két ország között "fájó és nyitott" kérdések nincsenek.

Bush azt mondta, ez a mostani látogatás akkor kezdődött, amikor Gyurcsány a Fehér Ház Ovális Irodájában meghívta őt Magyarországra. Az elnök közölte, nagyon örül, hogy itt lehet, lenyűgözi a város. Azt mondta, nagy megtiszteltetés lesz számára, amikor délután szólhat a magyar néphez. Az 1956-os forradalomban is kifejezett szabadságvágyról fog beszélni, amely szerinte tovább él Magyarországon. Megköszönte az Egyesült Államok melletti elkötelezettséget, és kiemelte, hogy Magyarország katonai segítséget nyújt Irakban és Afganisztánban is. Bush gratulált Gyurcsánynak újraválasztásához. "Nem könnyű elnyerni egy második lehetőséget" - jegyezte meg, amit Gyurcsány mosolyogva fogadott. Bush beszélt arról is, hogy Gyurcsány "nem habozott" felhozni a vízumkérdés ügyét, de megértést kért ebben az ügyben a magyar néptől.

Eredetileg úgy volt, hogy az újságírók kérdéseket is feltehetnek a két vezetőnek, erre azonban nem volt lehetőség.

11.20 Az Amnesty International jogvédő szervezet hét aktivistája - köztük külföldiek, amerikaiak is - tüntetett a Clark Ádám téren. Az emberi jogok tiszteletben tartását és a guantanamói támaszpont bezárását követelték. Előre bejelentett demonstráció volt, de a rendőrség biztonsági műveleti területnek nyilvánította a helyszínt, ezért ha Sólyom konvoja erre vonul, akkor félre kell vonulniuk - mondta el újságíróknak Nagy Navarro Balázs, a szervezet munkatársa. 13 órától a Kossuth téren fognak tüntetni. A rendőrség azt is biztonsági zónának nyilvánította, ezért megkérték a tüntetőket, hogy kicsit távolabb, a Vértanúk terén demonstráljanak.

11.00. Miközben a politikusok tárgyaltak, a Kossuth tér szélén két harmincas vállalkozó, schnitzer-készlettel a hónuk alatt egy közeli házba akart menni üvegezni, de nem engedték őket. Egyikük, akit Gábornak hívnak, ismeri a két ország közötti vitás kérdéseket, szerinte csak akkor volt értelme Bush látogatásának, ha az amerikaiak megadják az általunk régóta kért könnyítést vízumügyben. Mialatt az [origo] tudósítója velük beszélgetett, két kiöltözött olimpiai bajnok úszó, Czene Attila és Rózsa Norbert is be-be nézett a kordon mögé.

Egy 35 éves férfi, aki elmondása szerint egykor beruházási céget vezetett, párhuzamot vont egy helybeli idős bácsi esete és az emberi jogok között. Mint elmondta munkatársunknak, a bottal közlekedő nyugdíjas Alkotmány utcai lakásából indult le a boltba vajat venni, de amikor már visszafelé tartott - az érkező Bush-konvoj miatt - lezárták az utcáját. A bácsi nem tudott időben hazamenni, mire a frissen vásárolt vaj megolvadt a kezében.

Az Alkotmány utcát körülbelül 45 percre zárták el a forgalom elől, de a megnyitása után is csak alig-alig volt rajta forgalom, a parlament környékén csak gyalogosan közlekedtek a többnyire bámészkodó emberek, akik közül többen bosszankodtak.

10.45. "Tele van a hócipőm" - mondta az [origo] tudósítójának a Kossuth tér szélén az az idős nő, aki 8-12 év közötti gyerekekkel szeretett volna eljutni a Margitszigetre, de az Országgyűlés környékén több helyen sem engedték át a kordonon a biztonsági emberek. Mint közölte, az elnök látogatása nem érdekli, csak a szigetre szeretne kijutni. A helyszínen lévő biztonsági intézkedéseket látványosan érzékelteti, hogy a tér körül félkörívben húzódó villamossíneken egymás nyakán állnak az üres GANZ-villamosok, méretes kerítésként zárva el a Kossuth teret a Belvárostól. (Kisebb zavar alakult ki, hogy vajon mi célt szolgálnak az összetorlódott villamosok. A BKV délután arról tájékoztatta az MTI-t, hogy "a villamos-kordon felállítását a Bush-látogatást felügyelő biztonsági szervek kérték". A BRFK szóvivője viszont azt nyilatkozta, hogy a rendőrség nem használja kordonként a villamosokat.)

10.35. A Parlament főlépcsője előtt Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára fogadta az elnöki párt, Dobrev Klára puszit is váltott a First Ladyvel. Gyors kézfogás, és mosoly a fotósoknak, majd a magyar kormányfő valamilyen poént süthetett el, amin Bush elmosolyodott. Ezt követően - elöl a politikusok, utánuk 2 méterrel az asszonyok - elindultak az épület Kupola-termébe, ahol a vendéglátó a koronát mutatta meg az elnöknek és a First Ladynek. Gyurcsány és Bush tárgyalására 45 percet szántak előzetesen a szervezők, a két politikus a Nándorfehérvári-teremben beszélget.

Sólyom a jogokról beszélt Bushnak

10.30. "Bush menjen a búsba. Magyarország nem kíváncsi rá!" - kiabálta egy, az amerikai polgárháborús időkből származó déli zászlót lengető magányos tüntető, aki síppal és dobbal is felhívta magára a figyelmet a mezőgazdasági minisztérium épületénél - jelentette az [origo] tudósítója. A Kossuth tér mellett az Alkotmány utcánál kisebb tömeg várja Busht, az emberek a kordon mögül figyelik az eseményeket.

9.40. Sólyom László és George Bush a sajtó előtt váltott pár szót zárt körű megbeszélésük előtt. A két politikus pár pillanatig székek mellett állt, Bush - akár egy cowboy - testétől kissé eltartott kezekkel. A magyar államfő a rövid beszélgetésen a közös értékközösséget hangsúlyozta, és azt, hogy a rendszerváltás nagy erénye volt nálunk, hogy az alkotmányosságot végig sikerült a nehéz körülmények között is betartani. Sólyom ezt követően azt javasolta a jobbján, tőle két méterre ülő Bushnak - aki ekkor nem nézett rá, és a korábbiaktól eltérően nem mosolygott -, hogy a terrorizmus elleni közös feladat elvégzése során is be kell tartani az emberi jogokat és a törvényeket.

Bush tartalmilag egészen más mondatokkal reagált, a vélhetően előre betanult udvarias szavakat mondta. Köszönetet mondott Magyarországnak a demokrácia építésében tett érdemeiért, majd közölte, hogy elsősorban az '56-os magyar forradalom közelgő évfordulója miatt érkezett Budapestre. Hangsúlyozta a két nép barátságát, és tolmácsolta az amerikaiak üdvözletét a magyaroknak. A tévéközvetítésnek ezzel vége lett.

9.30. Bush és Sólyom elvonult a díszszázad előtt, majd bementek a Sándor-palotába. Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter magyar kollégájával, Göncz Kingával váltott pár szót, majd 9.38-kor kezet fogott a két zászló és a fotósok hada közé beállt államfő. A Mária Terézia-teremben megkezdődtek a tárgyalások - élő egyenes tévéadásban, először rövid udvariaskodással.

9.15. Megérkezett az amerikai elnök konvoja, Sólyom László a Sándor-palota előtt fogadta Busht és feleségét, a halványkék kosztümbe öltözött First Ladyt. Néhány perccel később a magyar katonai zenekar eljátszotta az amerikai, majd a magyar himnuszt. A két államfő ezután katonai indulóra végigsétált a díszszázad előtt, majd kézfogással köszöntötték a felsorakozott magyar és amerikai vendégeket. Először Bush a végére szorult, és ő volt az utolsó, aki elkezdte a kézfogásokat, majd közben előreengedték, és a sor végén állókkal - így a magyar parlamenti pártok politikusaival - már ő fogott először kezet.

9.10. Megérkezett a Sándor-palota elé a huszárruhába öltözött lovas díszszázad, amelynek tagjai a magyar és az amerikai lobogókat tartották maguk elé. A rezesbanda az ismert régi magyar indulókat játszotta, de a hangjukat időnként elnyomta a biztonságiak helikopterének zaja.

7.45-8.30. Az amerikai és a magyar biztonsági emberek hosszasan vizsgálták azt a mintegy 50-80 újságírót, akik a Várban együtt kezdték a napot az amerikai és a magyar államfővel. Az [origo] helyszínen lévő tudósítójának is le kellett pakolnia összes felszerelését, amelyet - az átvizsgálást követően - kutyákkal is megszagoltattak. A Sándor Palota és környéke tele volt az amerikai testőrséggel, amelynek öltönyös tagjai nagy fekete zsákokat hordtak magukkal, és a rendszerint a vip-vendégek számára fenntartott teraszról távcsővel kémlelték a környéket.

Az újságírókkal párhuzamosan érkeztek a politikusok is: munkatársunk Herényi Károly MDF-es és Semjén Zsolt KDNP-s képviselő mellett többeket látott érkezni, szintén jóval a 9.30-as tárgyalás kezdés előtt. Az elnök lakhelyéül szolgáló Meridientől a Várig egyébként 50 méterenként álltak a rendőrök, a biztonsági emberek még a Lánchíd pilléraire is felmásztak.

Göncz Kinga fogadta Busht

A szerda este Budapestre érkezett amerikai elnököt a repülőtéren Göncz Kinga fogadta. A külügyminiszter csütörtök reggeli beszámolója szerint a szokásos protokolláris időnél hosszabb üdvözlés során Bush édesapjának magyarországi utazásáról és Göncz Kinga édesapjáról, Göncz Árpád volt köztársasági elnökről váltottak szót. Bush a bécsi EU-USA csúcstalálkozóról érkezett Magyarországra. Erdetileg egyébként Kijevbe akart utazni, de az ottani politikai bizonytalanság miatt változtattak a programon. Bush az 1956-os évforduló tiszteletére érkezett, a hivatalos októberi ünnepségekre azért nem tud jönni, mert novemberben kongresszusi választások lesznek, és sűrű lesz a programja.