Agócs Zoltán

Híd - mérnöki szerkezet vagy szobor? 

V. A modern ívhidak jellemzése

Az ívhidakat gyakran a függőhidakkal hasonlítjuk össze. Míg a függőhidaknál a gerendát karcsú, majdnem láthatatlan tartókötelekre függesztjük, az ívhidak esetében a gerenda (főtartó) a látszatra nehézkes nyomott ív(ek)re van függesztve. Az első esetben a nagyszilárdságú tartókötél húzásra van igénybe véve, és keresztmetszete teljesen kihasználható. A nyomott íveknél mindig fennáll a kihajlás (stabilitásvesztés) esélye, így az ívek anyagigénye mindig jelentős.

25. ábra

Az Aimoto-hídnál (fesztávolsága 128,4 m) a két síkban elhelyezett, egymást keresztező függesztőkötelek kaotikusan hatnak (26. ábra). A Yaniazu-híd (fesztávolsága 154 m) esetében az ívek közötti alsó összekötő keretgerenda alakja túlságosan hangsúlyos, és idegen elemként hat (27. ábra).

26. ábra

27. ábra

28. ábra

A bemutatott példákból is kitűnik, hogy a modern ívhidak tervezésénél és alakjuk megformálásánál fontos szerepet játszik az ívek száma és térbeli elrendezése, az ív magasságának megválasztása, a függesztőkötelek hosszirányú elrendezése, valamint az íveket összekötő keretgerendák alakja és elosztása.

A nemrégiben épült Shinhamadera-hídnál (fesztávolsága 254 m) a japán tervezők már különös figyelmet szenteltek az említett paraméterek megválasztására (28. ábra). Többféle gerendatípust vizsgáltak; a végleges megoldásnál az ovális alakot tartották a legmegfelelőbbnek. A kapott eredmény az alapvető igényeket nagymértékben kielégítő, harmonikusan ható korszerű ívhíd (29. ábra). Az ismertetett példákból látjuk, hogy a tárgyalt hídtípus térbeli stabilitása biztosított, ami szép megoldással is párosul.

29. ábra

30. ábra

31. ábra

32. ábra

33. ábra

Az igazán szép modern ívhidat Nagoya közelében Toyotában találtam meg, melynek összhatása annyira harmonikus, hogy közlekedési funkció nélkül is betöltené térformáló monumentum-szerepét (33. ábra).
.