Az összesítés szerint, a katasztrófát követő több mint 30 évben a Csernobilhoz kapcsolódó költségek - ideértve a károk és a kárelhárítás költségeit is -
700 milliárd dollárra nőttek.
Ez forintban kifejezve - figyelmen kívül hagyva az inflációt - nagyjából 210 ezer milliárd forintnak felel meg.
Ez jóval több, mint például az utóbbi két évtized eddigi egyik legnagyobb katasztrófájának, a 2005-ös Katrina hurrikánnak a költségei, melyet az elemzések 125 milliárd és 250 milliárd dollár közé tesznek.
Az elemzések szerint a csernobili katasztrófához köthető óriási költségek hátterében 12 elsődleges tényező húzódik meg.
A baleset nemzetközi viszonylatban nem is történhetett volna rosszabbkor. A berlini fal már repedezett, a Szovjetunió végnapjait élte, a tagállamok már a függetlenné válás kapujában voltak.
Ukrajna volt a szovjet világ élelmiszer ellátója, a robbanás ezt a szerepét pusztította el.
A katasztrófa társadalmi hatásai persze ennél is jelentősebbek, és pénzben nehezen kifejezhetők. A fenti összesítés mellett beszédes, hogy az akkor még fennállt Szovjetunió már 1990-ben több 100 milliárd dollárra becsülte Csernobil költségeit, Fehéroroszország pedig 30 éves távlatban 235 milliárd dollárral számol veszteségéként a baleset következtében.
Bár Csernobil területe továbbra is szennyezett, rövid időre biztonságos a látogatása. Érdekesség, hogy amióta ennyire kevés ember lakik ezen a környéken a vadvilág némiképp megélénkült, számos hód, jávorszarvas, farkas és vaddisznó él a zónában. Ukrajna szeretné, ha a csernobili katasztrófa helyszíne a világörökség részévé válna. Pár éve pedig - ahogy az Origo megírta - már napelemes erőművet is üzembe helyeztek az atomkatasztrófa helyszínén. Azóta ráadásul az atomerőművek is teljesen biztonságossá váltak.