A héten megérkezett Brüsszelből a bizottság kondicionalitási levele. Gulyás Gergely csütörtöki Kormányinfón tartott ismertetése szerint ennek értelmében pedig semmilyen akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának, mivel kizárólag olyan felvetések szerepelnek a levélben, amelyekről hónapok óta zajlik az egyeztetés. Hozzátette, már ott is közös megoldást találtak, ahol egyébként a felvetés jogosságával nem értenek egyet. Gulyás Gergely arról is beszélt például, hogy a bíróságok befolyásolására csak 2006-ban merült fel gyanú, hogy erre hivatkozik most a bizottság az például teljes abszurditás.
A bizottság fellépésével kapcsolatban Kovács Attila, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a bizottság nem tudott ellenállni az Európai Parlament (EP) irányából érkező politikai zsarolásnak. Elmondta, hogy éves "jogállamisági" jelentéseket már korábban publikált a bizottság, várhatóan ezekre fognak visszamutatni majd a most élesített eljárás során.
Ezekben a dokumentumokban a már jól ismert Soros György által finanszírozott szervezetek – Amnesty International, Transparency International és különböző korrupciókutató szervezetek – véleményére hivatkoznak.
Kovács Attila elmondta azt is: felröppentek olyan pletykák, hogy akár visszamenőlegesen is vizsgálódna a bizottság a Magyarországon elköltött uniós pénzekkel kapcsolatosan, ami nem csak jogi abszurd, hanem ennek az eljárásnak a szabályai szerint is kizárják.
A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma egy alapvető jogállamisági kritérium, ez minden tagállamban érvényes, kivételt a totalitárius diktatúrák szoktak csak tenni vagy a jakobinusok –
ezt már Kovács István, a központ stratégiai igazgatója tette hozzá.
Az elküldött levél alapos tanulmányozása során világos, hogy sok esetben olyan ügyekkel kapcsolatban fogalmaztak meg megint kritikákat, amelyeket már rég lezártak, Brüsszel és a magyar kormány megállapodásra jutott, a Bizottság elfogadta a magyar választ.. A bizottság számos esetben saját maga által készített korábbi dokumentumokra, vagy általa finanszírozott jelentésekre hivatkozik, amiket a Soros György-féle nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai NGO-k készítettek. Ezek a kritikák rendre előfordultak az elmúlt két évben megfelelő jogi felhatalmazás nélkül készített, úgynevezett "jogállamisági" jelentésekben is.
Ezek közé az NGO-k közé tartozik a bizottság mellett a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány (OSF) által is támogatott Korrupciókutató Központ Budapest, amit annak ellenére neveznek függetlennek a levélben, hogy
munkatársai, szerzői között megtalálható Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, a baloldali Momentum korábbi kabinetfőnöke is.
Érdemes még a Korrupciókutató Központ kapcsán felidézni, hogy 2016 és 2018 között összesen 27 tanulmányt adtak ki, összefoglaló cikkeiket pedig nem meglepő módon a Soros György által finanszírozott atlatszo.hu oldalon publikálták. A Közbeszerzési Hatóság többször beperelte a Korrupciókutató Központot, először 2018. szeptember 27-én, mert egy tanulmányukban valótlanul állították az online közbeszerzési adatbázisról, hogy átláthatatlan. A bíróság 2019. május 22-én elmarasztalta a központot.
2019. augusztus 22-én a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely kimondja, hogy a Korrupciókutató Központ valótlan és manipulált adatokat használt föl és ezzel megsértette a felperres jó hírnevét. Tehát magyarul hazudtak.
A levél több helyen a Transparency International különféle megállapításaira hivatkozik. A szervezetről érdemes tudni,hogy korábban vezetője Martin József Péter arról beszélt, hogy az egyajánlatos beszerzések aránya az EU-ban Magyarországon a legmagasabb.
EZZEL SZEMBEN AZ EGYAJÁNLATOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ARÁNYA 2019-BEN 25,5 SZÁZALÉK VOLT MAGYARORSZÁGON, MIKÖZBEN AZ UNIÓS ÁTLAG 24 SZÁZALÉK - VAGYIS A MAGYAR SZÁMOK GYAKORLATILAG AZ UNIÓ ÁTLAGÁNAK FELELNEK MEG.
Ugyanez a szervezet állította 2020-ban azt, hogy a közbeszerzési eljárások nagy részét kormányhoz köthető személyek nyerik el. Csakhogy a valóság ezzel szemben az, hogy a 2019-ben eredményesen lefolytatott 4877 darab közbeszerzési eljáráson meghirdetett építési beruházást 2276 cég valósította meg.
EGYÉRTELMŰEN CÁFOLTA SOROSÉK HAZUGSÁGÁT AZ IS, HOGY A LEGNAGYOBB ÉRTÉKŰ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK KÖZÖTT A HAZAI NYERTESEK SZÁMÁNAK ARÁNYA 56,6 SZÁZALÉK VOLT, MÍG A KÜLFÖLDIEK A BERUHÁZÁSOK 43,4 SZÁZALÉKÁT NYERTÉK EL.
A levél hivatkozik egy korábbi fideszes agrárállamtitkát, a politikai terveinek elutasítása miatt sértődött Ángyán József magánelemzéseire is, amelyet "saját kutatásoknak" nevez - holott kutatások valójában nem is szerepelnek benne.
Fontos azt is kiemelni, hogy az elmúlt hat évben megindított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások a tizenharmadára csökkentek Magyarországon. 2014-ben még 3626 ilyen eljárás volt, míg 2019-ben már csak 274.
Ez arányosan az uniós átlag fele.
Ebben a kategóriában Dániát, Spanyolországot és Csehországot is előztük.
Persze a Transparency már nem volt ilyen aktív, amikor a budapesti baloldali városvezetés korrupciógyanús ügyeit kellett volna vizsgálnia. A főváros és a Soros György által támogatott NGO korábban már működött együtt, például a Lánchíd felújításának tenderében, amelyben nem találtak semmilyen kivetnivalót. Miután a TI láthatóan menekült a kérdések elől, nem érkezett reakció, így telefonon keresték a szervezet kommunikációs menedzserét, aki végül arról tájékoztatta a Mandinert, hogy
A VÁROSHÁZA-ÜGY RÉSZLETEIVEL NEM FOGLALKOZTAK, E KÉRDÉSKÖR JELENLEG A SZERVEZETÜKNÉL „NINCS NAPIRENDEN".
Úgy tűnik, szerintük nincs mit keresgélni Karácsonyék háza táján, ahogy a főpolgármester előválasztási kampányköltségvetése kapcsán sem volt. Emlékezetes, Karácsony nagyjából 500 millió forintot vert el, majd visszalépett.
A bizottság levelében az egyik legabszurdabb, hogy előkerültek a 2014–2020-as, sőt még a 2007–2013-as programidőszak állítólagos hiányosságai is, pedig ezek már lezárultak. Az Európai Bizottság pedig ezeket már korábban elfogadta. Ráadásul ezen ügyek alapján a Bizottság prekoncepciót fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan - pedig az eljárás során csak konkrét eseteket lehetne vizsgálni, konkrét bizonyítékok alapján, még el sem költött pénzek pedig nyilvánvalóan nem tartoznak ide. A lezárt ügyekhez kapcsolódik, hogy Magyarország már többször is részletesen reagált azokra a felvetésekre, amelyeket korábbi jelentéseiben tett az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF.
Előkerülnek olyan kérdések is a levélben, amelyekről már született informális megállapodás a kormány és a bizottság között. Vállalta például hazánk, hogy letölthető és könnyen kereshető adatbázist hoz létre a közbeszerzési eljárásokról – ezt a brüsszeli testület nem kifogásolta, ahogy elfogadta a korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos informatikai rendszer létrehozását is.
A korábban már lezárt ügyek közé tartozik például több olyan 2017-2018-as program, melyek auditja már lezárult, az Unió elfogadta azt. Szerepel a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya és a Gazdasági Versenyhivatal közötti együttműködési megállapodás tervezete is gondként a levélben, miközben ezt Magyarország már 2017-ben megküldte a Bizottságnak, a Bizottság pedig elfogadta.
Érdekes az, hogy a bizottság olyan kérdésekben fogalmazott meg kritikát és kért változtatást, amelyek nem uniós, hanem nemzeti kompetenciába tartoznak. Ilyen körbe tartoznak a hazai birtokpolitika és agrárügyek, valamint az ügyészség működése.
Ismerős a kettős mérce is: még a bizottság is elismeri, hogy a korrupció terén nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet, mégis, az első uniós eljárás célpontja Magyarország, nem egy olyan tagállam, amely jobban sérti az EU pénzügyi érdekeit.
Nem hivatalosan egyébként éppen két nappal a magyar választások után jelentették be az eljárás megindítását, ezzel is igazolva annak politikai motivációit.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy Soros György fia, Alex az utóbbi időben egyre több üzenetben írja elő Brüsszelnek, mit tegyen.
A minap közösségi oldalán péládul azt követelte, hogy Ukrajna érdekében az EU-nak olaj- és gázembargót kell bevezetnie.