Hetedhét ország - Mazda5 2.0i GTA

Amennyiben Ön autót keres és ötösikrei vannak, vagy csak megesik, hogy egyetlen kölyke haverjai állandóan a családon lógnak és vitetik magukat mindenhova, a Mazda5 "személyében" máris megtalálta az ideális járművet. Megveheti akkor is, ha kicsit több variációs lehetőségre vágyik, mint amit egy átlagos kombi tud nyújtani, és szereti, ha megnézegetik kocsiját az utcán.

A sportcsomag szerencsére belül is érezteti hatását, ezüst színű utastér-betétek és kilincsek képében. Az ötösben egyébként sem rossz ücsörögni, de ezek a "díszek" mindenképp jót tesznek neki, világosító hatásuknak csak örülni lehet. De ha már ücsörgés, az ötös nevéhez méltón alapból öt személy szállítására alkalmas, de mit sem érne kompakt egyterűként, ha opcióként nem lehetne hozzá harmadik üléssort is kérni.

Bizony, anyu és apu akár öt csemetét is el tud hátul helyezni, bár rövid távra felnőttek is behajtogathatják magukat leghátra. De a Mazda5 sosem lesz igazi hétszemélyes autó, 170 centi felettiek számára nemcsak külföldi, de még egy balatoni út is vállalhatatlan, a szűk fej és lábtér miatt kínzással felérő a pótüléseken. Ez persze nem meglepő, egy kompakt egyterűtől nem várható el, hogy egyszerre ennyi embernek biztosítson kényelmes helyet, a hétszemélyesség csak afféle kunszt, ami jól jöhet, ha például a családi mozizásra a szomszéd kisfiút/kislányt is magunkkal visszük. Jellemző egyébként, hogy egyre többen keresik a hétszemélyes modelleket, kilencven százalékuk aztán a büdös életben nem utaztat öt embernél többet. Ennyit erről.

Hét személlyel számolva egyébként lehetetlen is lenne nagyobb túrára indulni, teljes kihasználtságnál a csomagtartó mindössze 112 literes, ami egy-két szatyor elhelyezésénél nem sokkal többre elegendő. Bezzeg ha le van hajtva a leghátsó üléssor, máris 426 liter a kapacitás, ami kicsit hihetetlen adat, mert sokkal többnek tűnik. A szükségüléseket rém egyszerű mozgatni, kilóg belőlük egy zsinór, le- és felhajtáshoz is csak meg kell ezeket rángatni. Tökéletes rendszer.

Igazából a második üléssorral sem kell sokat vacakolni, egy mozdulattal dönthető és csusszantható előre a pad, megkönnyítve a beszállást a leghátsó sorosok számára (szükség esetén természetesen teljesen ledönthető). A variációs lehetőség pontosan 270 milliméter, azaz ha - hátrányok ide vagy oda - mégis kisbusszá alakítjuk a járművet, ennyi mozgástere van az utasoknak a legkényelmesebb pozíció megtalálására.

Beszélgessen japán autókról!

Amennyiben a második üléssor csontig hátra van tolva, meglepően kényelmesen lehet az ötösben utazni. Ha elöl nem terpeszkednek, akár a lábak is keresztbe tehetők, egyébként is olyan érzés, mintha a sofőrülésbe tette volna bele hátsóját az utas. Persze, hiszen a hátsó székek mindössze egy centivel keskenyebbek az elsőknél, az ülőlapok hosszúságával sem spóroltak, így a combok emberesen meg vannak tartva. Nagyapámék, akik sokat ücsörögtek hátul, nagyon meg voltak elégedve, bár nekik minden egyes találkozásunk alkalmával el kell magyaráznom, hogy miért járok állandóan más autóval. Mindegy.

A "középsősök" relatív kényelmének az az ára, hogy igazából csak ketten férnek el. A karakuri rendszert hajtogatva, az egyik ülés alól betehető ugyan középre egy harmadik "párna" is (a tárolórekesz ilyenkor a másik ülés alá kerül, a világ egyik legötletesebb találmánya, de tényleg), igazából ezen sem olyan rossz pöffeszkedni (olyan, mint egy kakasülő), de kívül az igazi. A Mazda nem is titkolja: azt akarta, hogy ne hárman szorongjanak, hanem ketten terpeszkedjenek (szükség esetén meg húzzák összébb magukat), úgyis tudja mindenki, hogy ezeken a padokon csak nagy kompromisszumok árán fél el három felnőttember, akkor meg minek erőlködni. Az alapváltozatot leszámítva van két étkezőasztalka is, használható darabok.