Hetedhét ország - Mazda5 2.0i GTA

Amennyiben Ön autót keres és ötösikrei vannak, vagy csak megesik, hogy egyetlen kölyke haverjai állandóan a családon lógnak és vitetik magukat mindenhova, a Mazda5 "személyében" máris megtalálta az ideális járművet. Megveheti akkor is, ha kicsit több variációs lehetőségre vágyik, mint amit egy átlagos kombi tud nyújtani, és szereti, ha megnézegetik kocsiját az utcán.

Mazdáról beszélünk, úgyhogy ugorjuk át gyorsan azt a fejezetet, amely szerint "a felhasznált anyagok minősége jó, és az összeszerelés minősége is precíz". Ez kötelező, ne is szóljunk róla többet, amúgy se szeretem az ilyen paneleket. Ideírom inkább azt, hogy tárolórekeszből állítólag pontosan 45 van, bár bevallom őszintén, ezeknek legalább hatvan százalékát nem találtam meg. Látszik, hogy nem csempésznek születtem.

A kormány jó fogású, magasságban és mélységben is állítható, aki nem tudja magához igazítani, azzal valószínűleg nagy baj lehet. Egyterűekhez illően a váltót nem a két első ülés közé, hanem a műszerfalra helyezték, továbbra is csak az a nyűgöm vele, hogy nagyon közel kerültek hozzá a klíma vezérlőegységei. Elkezdtem strigulázni, hányszor bököm meg valamelyik tekerőt akaratomon kívül, két nap után azonban abbahagytam a jegyzetelést. Neeem, a lap azért még nem telt be, de nagyon meguntam, hogy állandóan csak emiatt morgolódom. Egyébként biztos csak én vagyok a béna, mert másoktól nem nagyon hallottam panaszt az ergonómiára.

Ha már a váltó, Olaszországban is megfigyeltem, hogy az ötödik fokozat nem a kedvence, ez mit sem változott, oda továbbra is kicsit nehezebben jut el. Egytől négyig nem lehet rá panasz, szépen cuppan ide-oda, a sportos rángatásokat viszont nem szereti, olyankor hajlamos akadozni. A Mazda5-nek már alapváltozata is ki van tömve lufikkal, széria az első-, oldal és a hátsó üléssorokat védő függönylégzsák, jogosan járt az öt csillag a független Euro NCAP hivatalos töréstesztjén. Oldalütközésre a létező legmagasabb pontszámot kapta meg az egyterű, bravó.

Beszélgessen japán autókról!

A motorral kapcsolatban erősen felemásak az érzéseim. A mai dízeleket eleve jobban szeretem a benzineseknél, nálam ez a 145 lóerős, kétliteres blokk rögtön hendikeppel indult (szerintem ilyen autót csakis dízelmotorral szabad venni és punktum). Pedig alapjában véve nem rossz darab, vitathatatlan például, hogy elég az autóhoz, városban dinamikusan el lehet közlekedni vele. Ehhez azért pörgetni is kell kicsit, bár a viszonylag nagy súly ellenére alacsonyabb fordulaton sem jelentkeznek a lomhaság jelei. Megpakolva azért elgondolkozik a padlógázon, de inkább az lepett volna meg, ha nem így történik.

Ötödikben, lendületesen autópályázva hamar az ötezret kezdi nyaldosni a fordulatszámmérő mutatója, mondjuk belül ebből semmit sem érezni. A kiváló zajszigetelésnek hála sokáig csend honol az utastérben, csak 160-nál kell a menet- és szélzaj miatt emelni a hangerőn. Tetszett, hogy a motornak olyan fickós, kicsit sivítós a hangja, nyilván ezzel is a sportos vonulatot próbálták erősíteni. Aztán nagyon nem tetszett, hogy tankolni kellett.

Papíron, vegyes használatban 8,2 liter az átlag száz kilométerenként, városban kereken 11. Sokaknak ez már ránézésre is elborzasztó lehet, hát még, ha elárulom, hogy nekem speciel 11,7-es végeredmény jött össze. Egyszer lementem Balatonra, a többi szigorúan város volt, de én ezt akkor is sokallom: íme az újabb bizonyíték, hogy dízelből kell bevásárolni. A futómű finom kényelmes, igazi vasaló, terhelésváltásnál viszont még mindig ugyanolyan gondolkozós-billenős, mint amilyen Olaszországban volt. Nagy test, nagy élvezet, ennek így kell lennie.

És akkor így a végén arról, hogy a Mazda5 GTA változatában van szép színes képernyő is navigációval, a DVD-t a kesztyűtartóban elhelyezett fejegységbe lehet elsüllyeszteni. Tök jó, hogy van, igaz, mifelénk használhatatlan, a térképen ugyanis Ausztriától keletre minden sötét folt. Ez persze nem a Mazda hibája, a térképszoftvereket erre szakosodott cégek szállítják, szerintük ez a régió még nem érett meg az Európához való csatlakozásra. Kár. A rendszer egyébként útinformációk fogadására is alkalmas, így Ausztria felé tessék izzítani, s megmondja azt is, merre van dugó. (Állítólag hamarosan elkészül a magyar térkép is.)

Még mindig imádom, hogy ugyanezen a képernyőn tolatáskor megjelenik a hátsó rendszám fölé szerelt picinyke kamera képe, segítségével milliméterre pontosan lehet az akadályokat becélozni, ráadásul a rendszer kiszámítja és kijelzi az autó adott bekormányzási szöghöz tartozó mozgásának vonalát is. Zseniális, még akkor is, ha hozzá kell szokni: néhány napig én ezerrel nézegettem a tükröt, kíváncsi voltam, tényleg arra megyünk-e, amerre a kép mutatja. Jelentem, a rendszer nem téved.

Egyedülálló újításként a Mazda kitalálta azt is, hogy merevlemezes audiórendszerrel szereli fel az ötöst (véget vetve az össze-vissza hajigált CD-k korának), elméletileg pontosan húsz gigabájtnyi zenét képes tárolni a cucc. A muzsikákat rendszerezni lehet műfaj és akármi szerint, itt azonban be is fejezném, mert egy hét alatt az istennek sem tudtam rájönni, hogy is tudnék bármit felmásolni a vinyóra. A neten sem találtam erről semmit, nem nagyon foglalkoztak még a támával, ha Ön már vett GTA Mazda5-öst és rájött a titok nyitjára, írja meg nekünk.

A Mazda5 ára 5 299 900 forinttól indul, a GTA változatért ennél jóval mélyebben kell a zsebbe nyúlni. Pontosan 7 399 900 forintot kérnek érte, ám ez az ár a kínált műszaki tartalommal abszolút összhangban van (az extrák teljes listája itt). Családom jelenleg kétszemélyes, így nekem sose kéne, ha esetleg mégis gondolkozóba esnék, akkor a (januárban érkező) dízeleknél ütném fel a katalógust. Hibátlan a kétliteres benzines is, de valahogy mégsem az igazi.

konczdávid