Ezért a pénzért cserébe magunkénak tudhatjuk az Alfa majd' összes elérhető extráját (így a Magyarország-térképet is adó navigációt) és a kategória egyik legszebb autóját, közel 1,8 tonna fém, bőr, gumi és műanyag ötvözetét, amelynek minden egyes apró részlete formatervezési műremek. Ömlengeni persze most nem fogok, ezt már megtettük korábban, inkább essen szó arról, hogy mi történik a Start gomb megnyomása után.
Az alapjáraton ígéretesen doromboló motor nem okoz csalódást később sem; szépen reagál a gázadásra, egyenletesen jön meg az ereje és a hangja a fordulatszám emelkedésével, ám a súlyos karosszéria miatt elmarad a tűzijáték. A nagy súly elsősorban a kanyarokban érezhető, ezt esetünkben tetézte az is, hogy a tesztautóra húzott (amúgy vagyonokat érő) téli gumi nem volt valami nagy formában a novemberi tavaszban, így a vártnál korábban kezdődött a csúszkálás.
Különvélemény Az Alfa a 156-os óta egyre jobb autókat gyárt, ennél fogva az utódnak az a megtisztelő feladat jutott, hogy ezt a hagyományt újabb nagy lökéssel támogassa. Az 59-es sok szempontból felveszi a versenyt a prémium vetélytársakkal, a kategória egyik legjobb futóműve nagyon jól egyesíti a kényelmet a sportossággal. Ez azonban nem minden, így nagy szükség volt a közvetlen befecskendezéses motorválasztékra. Talán ezek azok a pontok, amelyek miatt az autó tavaly harmadik lett az Év Autója-választáson. Sajnos, a merev kaszni nehéz is, a tesztautó a 3,2-es motorjával, összkerékhajtásával és csak átlagos váltójával sokkal kevésbé meggyőző, mint ahogy hinnénk. A motor 260 lóerejéből kevés érződik, csupán a gyönyörű hangjába lehet beleszeretni. Ha valaki sportlimuzinra vágyik, akkor nem ez lesz a megfelelő választás, inkább egy megfontolt gőzmozdony benyomását kelti. A fogyasztására is hatással van a nagy tömeg és a négykerékhajtás, városban nehéz 15 liter alá menni, hidegben rövid távokon a 25 sem lehetetlen. És ehhez még hajtani sem kell. Ezek fényében nem lett nagy szerelmem, pedig alapjában véve nem rossz autó. Talán más motorral... (Janika) |
Az összkerékhajtásnak és a jó súlyelosztásnak köszönhetően a Q4-es Alfa közel semlegesen viselkedik a határhelyzetekben, végig kontrolálható marad még kikapcsolt menetstabilizálóval (az Alfánál VDC) is. A finom futómű érezhetően vért izzad és amortizálódik a budapesti úthálózaton, ám mentségére legyen mondva, hogy tökéletes kompromisszum a kényelem és a sportosság között. A zajszigetelés példás, ám ettől függetlenül a kipufogó hangolását szerencsére sikerült úgy megoldani, hogy végig tudatában vagyunk az autó hathengeres mivoltának. Akinek volt szerencséje az Alfa régi hathengeres motorjához, az vélhetően nem fog elájulni a fent emlegetett hangtól, ám a mai zajszigetelt, agyonszabályozott világban ennek is örül a magamfajta autóbuzi.
Alfa Romeo 159 3.2 JTS V6 Q4 Distinctive - alapadatok motor: V6/24, 3195 ccm |
Összességében vérzik a szívem az autóért, mert érezhetően beleadtak az olaszok apait-anyait, de nekem ez már egy kicsit sok, az áráról nem is beszélve... Azt még jó tudni, hogy 3 év vagy 120 ezer km ingyenes kötelező karbantartás jár hozzá.